A szakember rámutatott: a Balatonon az utóbbi években jelentősen nőtt a vitorlások és a kikötők száma. A nyári napokon tömegesen megjelenő hajókról közvetlenül a vízbe kerülő vizelet és széklet egyre nagyobb terhelést jelent, ami közvetlenül rontja a vízminőséget. Emellett a horgászok által bejuttatott hatalmas mennyiségű szerves etetőanyag is fokozza a tó tápanyagterhelését - olvasható az innoteka.hu-n.
A klímaváltozás hatására a Balaton vize az elmúlt húsz évben intenzíven melegedett és „sósodott”. Az ásványianyag-tartalom mára elérte a 650–700 milligramm/literes szintet, amivel a tó vize definíció szerint már brakkvíznek (félédes víznek) minősül. A befolyó vízmennyiség csökkenése és a párolgás növekedése miatt a vízmérleg negatívvá vált, így a víz frissülése lelassult.
A kutatóintézet vezetője hangsúlyozta, hogy a természetes ökoszisztémák, különösen a nádasok visszaszorulása védtelenné teszi a tavat. A part menti beépítések és a mesterséges kikötői öblök az inváziós fajok, például a bödöncsiga és a törpeharcsa elterjedésének kedveznek.
Vasas Gábor szerint a jövőben komoly kompromisszumokra lesz szükség: a fürdőzés, a horgászat és a hajózás igényei egyre gyakrabban ütköznek majd egymással, miközben az ivóvíz tisztítása is költségesebb eljárásokat igényelhet.