Nyitókép: Uwe Umstaetter/Getty Images

Új gyakorlatok segíthetnek a demencia elleni küzdelemben

Infostart
2026. február 17. 07:57
Egy friss kutatás szerint a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát egyedül a gyorsaságot fejlesztő kognitív gyakorlatok csökkentették, míg a memória- és érvelési tréningek hatástalannak bizonyultak. Azoknál, akik ilyen gyorsasági feladatokat végeztek és később ismételték is őket, 25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye.

Az öregedéssel nő az Alzheimer-kór vagy a demencia kialakulásának kockázata, gyógymód nincs, de a megelőzésen folyamatosan dolgoznak. Az Index cikke szerint egy, a kilencvenes évek végén kezdődött kísérlet olyan nem gyógyszerészeti beavatkozásokat vizsgált, amik segíthetnek a demencia megelőzésében. A tanulmány kezdetén több mint kétezer, 65 éves vagy annál idősebb résztvevő kapcsolódott be a hosszú távú vizsgálatba,

Az Alzheimer's & Dementia című folyóiratban megjelent kutatás ismerteti, hogy a résztvevőket négy csoportra osztották. Az egyik csoport sebességfejlesztő gyakorlatokat végzett: egyszerre két feladat között kellett megosztaniuk a figyelmüket. A másik három csoport memorizálási gyakorlatokat, érvelési gyakorlatokat, mintafelismerést végzett, vagy semmit. A résztvevők öt-hat hét alatt akár tíz, 60-75 perces foglalkozást is elvégeztek. Néhányuk egy-három évvel később visszatért és 75 perces emlékeztető foglalkozásokon vett részt hetente többször.

Negyedével csökken a kockázat

Húsz évvel a tanulmány kezdete után megállapították, hogy csak a gyorsaságot tréningező feladatok csökkentették az Alzheimer-kór és a demencia kockázatát. A hatás még erősebben megjelent az ismétlésen is résztvevő tagoknál:25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia diagnózisának kockázata.

A demencia viszont ugyanolyan gyakori volt azoknál, akik nem végeztek semmilyen gyakorlatot és azoknál, akik más típusú, nem a gyorsaságra bazírozó feladatokat végeztek. A memória- és érvelési képességeket stimuláló feladatoknak nem volt védő hatásuk.

A gyorsaságot igénylő videojátékok hasonló hatást érhetnek el, mint a kísérletben tesztelt sebességfejlesztő kognitív gyakorlatok, ha például olyan feladatokról van szó, hogy a számítógép képernyőjének közepén és szélein lévő tárgyakat kellett keresni, és összepárosítani időre. Az újabb vizsgálatokban megnézik, hogy a gyakorlatok okoztak-e bármilyen specifikus agyi változást, amely késleltette a neurodegenerációt.