Nyitókép: Tom Merton/Getty Images

Valóban a hidegtől betegszünk meg? És ha nem, akkor mitől?

Infostart
2026. február 3. 07:01
A mai napig tartja magát az a meggyőződés, hogy aki hosszabb ideig tartózkodik hidegben, az megbetegszik, ám ez nincs teljesen így.

Gyerekként sokszor hallotta az ember, hogy ha nem öltözik fel elég melegen télen, és úgy mozdul ki a házból, vagy megázik az esőben, esetleg hűvösebb szobában alszik, akkor biztosan meg fog fázni, ami igaznak is tűnhet, hiszen hideg időben jóval több a beteg ember, ám a modern kutatások azt mutatják, hogy a hideg időjárás és a betegség közötti kapcsolat árnyaltabb ennél – írja a The Conversation cikke nyomán a hvg.hu.

A témát a Westminsteri Egyetem mikrobiológusa, Manal Mohammed vette elő újfent, és erről írt cikkében leszögezi, hogy önmagában az alacsony hőmérséklet nem okoz fertőzést. Ehelyett

olyan biológiai, környezeti és társadalmi tényezőkre van hatása, amelyek összességében érzékenyebbé teszik az embereket a légzőszervi megbetegedésekre, különösen a téli hónapokban.

A megfázást, influenzát vírusok okozzák, amik cseppfertőzés vagy fizikai érintkezés útján terjednek emberről emberre, a külső hőmérséklettől függetlenül. A szakemberek szerint az, hogy ez egy évszakos minta szerint történik, annak köszönhető, hogy a hideg és az alacsony páratartalom képes befolyásolni ezeket a kórokozókat. A kutatások szerint számos, légúti megbetegedést okozó vírus hosszabb ideig túlél és marad fertőzőképes hideg, száraz körülmények között.

Száraz levegőben az emberek légzése, beszéde, köhögése vagy tüsszentése során felszabaduló apró cseppek gyorsan elpárolognak. Ez kisebb részecskéket hoz létre, amelyek hosszabb ideig lebegnek a levegőben, növelve annak esélyét, hogy mások belélegezzék őket. Vagyis a hideg és száraz levegő növeli a fertőzések valószínűségét.

Ugyanakkor az is tény, hogy a hideg levegő a szervezet védekezőképességére is befolyással van: csökkenti az orr és a légutak hőmérsékletét, ami érszűkületet okozhat, így csökkenhet a szövetek vérellátása.

Ez az állapot gyengítheti a helyi immunválaszt, amely normális esetben segít a vírusok felismerésében és elpusztításában, mielőtt azok fertőzést okoznának.

Ráadásul a napsütés hiánya miatt a téli D-vitaminhiány is gyengíti az immunrendszert.

Van ugyanakkor még egy vetülete a dolognak: a hideg miatt az ember szívesebben tartózkodik zárt térben, ami gyakran szoros kapcsolatot jelent másokkal. A zsúfolt, rosszul szellőző terek lehetővé teszik a vírust tartalmazó cseppek felhalmozódását a levegőben, így nagyobb eséllyel fertőzi meg egyik ember a másikat.

A szakember szerint a szellőztetés és a megfelelő páratartalom fenntartása télen csökkentheti a fertőzés kockázatát, emellett az immunrendszer egészségének támogatása – beleértve a megfelelő D-vitamin-szint fenntartását is – szintén segíthet ellenállóbbnak lenni.