A kutatók 528 emlősfaj és 648 madárfaj adatait elemezték, hogy megmagyarázzák a halálozási különbséget. Az elemzés két fő tényezőt azonosított - írja a glamour.hu.
A nem monogám emlősfajoknál az állatkerti adatok szerint a nőstények várható élettartama 15 százalékkal volt hosszabb a hímekénél. Monogám fajoknál azonban nem volt ilyen különbség. Ez összhangban van a szexuális szelekció hipotézisével, amely szerint a hímek a párzásért vívott intenzívebb verseny miatt kockázatosabb viselkedést mutatnak.
Azoknál a fajoknál, ahol a hímek sokkal nagyobbak voltak, nagyobb volt az élettartam különbsége is. Az ilyen, nagymértékű méretbeli eltérést mutató fajok (pl. gorillák, rozmárok) jellemzően nem monogámok.
A nőstények utódok iránti gondoskodása szintén hozzájárulhat a korkülönbséghez, mivel a szülői szerep felelőssége csökkentheti a kockázatvállaló viselkedést.
Következtetés az emberre
A szakemberek szerint az eredmények segítenek megmagyarázni az emberek közti korkülönbséget is. A férfiak hajlamosak a kockázatosabb viselkedésre (pl. gyors vezetés, drog- vagy alkoholfogyasztás), ami rövidítheti az élettartamukat.
A szülői szerep, vagyis az apává válás azonban feltételezhetően csökkentheti a kockázatos viselkedést, mérsékelve ezzel a halálozási különbséget.