Nyitókép: AleksandarGeorgiev/Getty Images

Meghökkentő légköri rekordot döntött a 2024-es év

Infostart
2025. november 7. 19:21
Egy friss kutatás szerint történelmi csúcsot döntött tavaly a légkörben található vízgőz mennyisége, ami azt bizonyítja, hogy a meleg levegő több vizet képes tárolni.

A NASA és több meteorológiai intézmény adatai alapján kimutatták, hogy 2024-ben a Föld légköre rekord mennyiségű vízpárát tartalmazott – írja a The Washington Postban megjelent tanulmány alapján az Időkép.

A tanulmány rávilágít, hogy a légkörben áramló vízpára mennyisége az elmúlt 85 évben mintegy 12 százalékkal nőtt, ami akkora vízmennyiséget jelent, mintha minden másodpercben 35 Mississippi-folyó hömpölyögne láthatatlanul a fejünk felett.

A kutatók a világ különböző pontjairól gyűjtött, több évtizedet felölelő műholdas és meteorológiai adatmennyiséget elemeztek annak érdekében, hogy megállapítsák, mennyi vízpára áramlik a légkörben és milyen irányban mozog.

Ehhez az úgynevezett integrált vízgőz-transzportot (IVT) használták, ami megmutatja, mennyi nedvesség található a levegőben adott idő alatt.

Így sikerült azokat a „nedvességfolyosókat” is meghatározni, ahol a jövőben nagyobb eséllyel alakulnak ki extrém esőzések.

Az is kiderült, hogy az IVT értéke 12 százalékkal emelkedett világszerte, ám nem mindenhol egyforma mértékben. A Földközi-tenger térségében több mint 11 százalékos emelkedést mértek, míg Dél-Koreában közel 9 százalékot. Indiában és a Himalája térségében pedig 5-10 százalék közötti növekedést mutattak ki.

A légköri vízgőz mennyisége szoros összefüggésben áll a bolygó felmelegedésével, mivel a levegő így egyre több vízpárát tud magában tartani – minden Celsius-foknyi emelkedéssel 7 százalékkal többet.

Így az óceánokból is több pára szabadul fel, ami a magassági szelek segítségével hatalmas nedvességáramokba, az úgynevezett légköri folyókba rendeződik. Ezek a láthatatlan „folyók” kontinenseken át szállítják a nedvességet, majd amikor hegyeknek ütköznek, frontokhoz, ciklonokhoz kapcsolódnak, a vízpára hirtelen kicsapódik, ami gyakran heves esőzésekhez, áradásokhoz, villámárvízekhez vezet.

Megállapították, hogy ez a nedvességtöbblet táplálta tavaly a nagy pusztítást okozó Helene hurrikánt, a Délkelet-Ázsiában tapasztalt szuper-tájfunokat és a spanyolországi Valencia régiót sújtó villámárvizeket is.

A szakértők úgy vélik, a jövőben nemcsak több csapadékra, hanem rövid idő alatt lehulló, heves záporokra és villámárvizekre kell felkészülnünk. 2024 rekordéve csak a kezdet lehet: a légkör láthatatlan folyói a felmelegedéssel tovább duzzadnak.