Október 29-én egy rejtélyes objektum érkezett a Naprendszerből, a 3I/Atlas néven ismert üstökös. A szakemberek is találgatják, hogy vajon egy újabb aszteroidáról, vagy netán egy idegen világból érkező objektumról van-e szó. A kérdésre, hogy miért is különleges ez az objektum, Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója válaszolt az InfoRádióban.
A történet július 1-jén kezdődött, amikor az Atlas nevű égboltfelmérő program a déli égen talált egy halvány, de mozgó égitestet, amit két nappal a fölfedezés után nagyobb távcsövekkel már egy olyan pici pontnak láttak, ami körül egy halvány ködösség van, tehát üstökös. A C/2025 nevet kapta – ami egy ilyenkor szokásos kód –, de aztán nagyon gyorsan, két napon belül kiderült, hogy a pályája alapján ez nem a Nap körül keringő üstökös, hanem a csillagközi térből érkezett. Ezért kapta a 3i/Atlas végső elnevezést, amelyből a fölfedező program az Atlas, a 3i pedig azt jelenti, hogy ez a harmadik olyan égitest 2017 óta, amely nem a Nap körül kering, hanem átsüvít a Naprendszerünkön. Tehát
ez a harmadik intersztelláris, vagyis csillagközi égitest, amit a csillagászok valaha is fölfedeztek.
Mint Kiss László elmondta, ez egy olyan üstökös, amely egy másik csillagtól szökött el, és most átsüvít a Naprendszerünkön. A múlt szerdán, október 29-én került napközelbe.
„Július közepén Avi Loeb, a Harvard asztrofizikusa ledobta a mentális atombombát, egy cikket, aminek egy kérdőjelet tett a címébe, hogy esetleg idegen technológiáról lenne szó, de a globális média a kérdőjelet fölkiáltójelnek olvasta, és azóta küzdünk az álhírek hadával” – mondta Kiss László.
Sok hozzá nem értő azt állította, hogy az objektum manőverezhet a Nap körül, márpedig üstökösökre, aszteroidákra ez nem jellemző – de ez totális álhír, az égvilágon semmi bizonyíték nincs rá, a 3i/Atlas teljesen követi a kiszámított pályáját. Most pénteken, október 31-én Arizonából nagyon szélsőséges megfigyelési körülmények közepette sikerült ismét a Földről is észlelni, pontosan azt a pályát követi, amit kell.
Előtte napészlelő űrszondák is látták, sőt a Mars körül keringő európai űrszonda is lefotózta olyan távcsövekkel, olyan eszközökkel, amelyeket nem üstökös észlelésre találtak ki. November közepétől már bárki lefotózhatja kisebb-nagyobb távcsővel is,
decembertől pedig már akár egy félméteres fényvödörrel (lightbox-szal) Magyarországon is észlelhető lesz az Oroszlán csillagképben.
„Még egyszer hangsúlyoznám: az üstökös semmi olyan anomáliát nem mutatott, amit a csillagászok ne tudtak volna megmagyarázni a klasszikus paradigmán belül, de azzal, hogy a globális média fölkapta, elöntötte a közösségi médiát, az AI-generált teljesen hamis álhírözön miatt sokan sajnos bekapták ezt a horgot, és teljesen a Ne nézz fel! című filmnek az inverzében érzem magamat, hiszen folyamatosan cáfolnom kell, elmondva, hogy nem, nincs semmi anomália” – mondta Kiss László, aki szerint egyszerűen egy másik csillagtól elszökött égi vándorról van szó, aminek pontosan tudjuk és látjuk az útját.
A pályáját nagyon pontosan ismerték a kutatók már szeptember végén is, hiszen két hónapos ívből már pontos pályát lehetett számítani. Az égitest a napunkhoz képest 60 km/másodperces sebességgel robog át a Naprendszeren, ami azt jelenti, hogy kétszer nagyobb a sebessége, mint a Föld nap körüli keringési sebessége. Voltak, akik megpróbálták beazonosítani, hogy merről jött. Egy nagy csillagkatalógusban az elmúlt 100 millió évben visszaszámolva a pályáját,
egy csillagot sem közelített meg egy fényévnél közelebb, tehát valószínűleg akár már milliárd évek óta elszökhetett a saját naprendszeréből.
„Azon, hogy ilyenek vannak, nem lepődünk meg, hiszen a mi Naprendszerünkben a Jupiter és a Szaturnusz bolygó is csillagközi pályára térített az elmúlt 40 évben két üstököst is” – mondta Kiss László, hozzátéve: ilyenek jelenségek vannak, várták is, hogy legyenek, és most a 2020-as években egyre több égboltfelmérő program teszi lehetővé, hogy rutinszerűen kezdjék őket fölfedezni, tehát ilyen szempontból semmi meglepő nincs a történetben.
„Abból a szempontból szerencsénk van vele, hogy most egy másik csillag anyagát távcsővel, távérzékeléssel, spektroszkóppal elemezni tudjuk. Most itt van nekünk a szegény ember csillagközi szondája, ha mi nem mehetünk oda, akkor ő jöjjön ide” – fogalmazott a csillagász.
Beszélt arról is, hogy a színképelemzéssel nagyjából biztos információkat lehet szerezni. Voltak különbségek a szén-dioxid–víz arányában a tipikus üstökösökhöz képest, de ez megmutatta, hogy üstökös, hangyányit különböző összetétellel. A múlt hét végén megjelent egy friss tanulmány, ami azt is meg tudta magyarázni, hogy a kidobódott gázanyagok mennyisége július-augusztus során miért és hogyan változott. Arra jutottak, hogy milliárd éveket repülhetett a csillagközi térben, és a galaktikus kozmikus részecskék gyakorlatilag megsütötték a külső 10-15 méteres burkát, és onnan más összetételű anyag szabadul ki, mint az üstökösmag belsejéből.
„Az üstökösökre vonatkozó klasszikus tudásunknak lényegében minden eszköze megvan arra, hogy megmagyarázza az Atlas üstökös megfigyelt paramétereit. Félnivalónk tehát nincsen. Felejtsük el a riogató nyilatkozatokat, a Harvard-professzorét is, mert ő egy fekete lyukakkal foglalkozó kozmológus szakember, aki valahogy az elmúlt 10 évben rákattant erre a témára, de ez számára hobbi, a kiségitestekhez igazából nem ért.
Attól még, hogy sokat beszél róla, nem lesz igaza, és csak cáfolni tudom, n+1-edik alkalommal, az idegen lények által épített űrhajóra vonatkozó elméleteket”
– hangsúlyozta Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban.