Brit és kínai tudósok közös kutatásuk eredményeit közölték a Nature Human Behaviour című lapban, aminek során az elmagányosodás egészségügyi hatásait vizsgálták. Összesen 42 ezer felnőtt vérmintáit és családi állapotát vizsgálták a kutatók az átfogó eredmény megismeréséhez - írja a Knowridge cikke nyomán az Index.
A kutatók már korábban is megállapították, hogy az elszigetelődés és elmagányosodás káros hatást tud gyakorolni a szervezetre, és a korai halál veszélyét is magában hordozza. Azonban ennek tudományos háttere eddig ismeretlen volt.
A fehérjék, amelyek kritikus szerepet játszanak a szervezetünk működésében, tükrözhetik, hogy génjeink miként reagálnak a különböző állapotokra, továbbá gyakran használják őket betegségek vizsgálataira is
- írják. A Fudan és a Cambridge-i Egyetem kutatói közös munkával vizsgálták az Egyesült Királyság Biobankjának tulajdonában lévő, 40 és 69 év közöttiek vérmintáiban található fehérjéket.
Két külön halmazként kezelték a kutatók az elszigetelődést és a magányt az alanyok magánéleti adatai alapján. Míg az előbbit a hosszan tartó egyedüllét és rendszertelen szociális kontaktus jellemzi, míg utóbbit az, ha valaki egyedül érzi magát, függetlenül a környezettől. Ez alapján rájöttek, hogy a fehérjefajták jóval nagyobb számban reagálnak az elszigetelt életmódra, de kisebb arányban a magányosság érzése is hatást gyakorol rájuk.
A tudósok elmondása szerint ezek a fehérjék összefüggésben állnak bizonyos gyulladásokkal, diabétesszel, immunrendszeri válaszokkal, valamint szívbetegségekkel, sztrókkal és korai halállal.
Bizonyos specifikus fehérjetípusokat vizsgálva azt is megállapították, milyen konkrét hatást válthat ki a magány vagy az elszigetelődés az egyes fajtákra nézve. Az egyik ilyen volt az ADM (Adrenomedullin), ami a stressz-válaszreakciók és az oxitocin szabályozásában is szerepet játszik. A magasabb ADM-szint a szervezet belső állapotának érzékeléséért és az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterületek kisebb részeihez kapcsolódnak, mint például az insula és a bal caudatus. Magasabb ADM-szintek összefüggésbe hozhatók a korai halálozás fokozott kockázatával is.
Más fehérjéket összekötöttek az inzulinrezisztenciával, az artériák károsodásával és a rák kialakulásával, rávilágítva arra, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség nagyban hozzájárulhat számos egészségügyi problémához.
A Cambridge-i Egyetem professzora, Barbara Sahkian hangsúlyozta, mindez azt is bizonyítja, hogy a legsürgősebben megoldandó társadalmi problémák közé tartozik az elszigetelődés és a magány.
Ezekről minden korcsoportban egyre gyakrabban számolnak be, és mint kiderült, komoly egészségügyi kockázattal is járhatnak.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a fejlett eszközök és metódusok, például a mesterséges intelligencia és a proteomika szerepe a specifikus fehérjék azonosításában kiemelten fontos, és hosszú távon új stratégiákhoz vezethetnek a betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében - írja a lap.
Az eredmények azt is felfedik, hogy a társas kapcsolatok előmozdítása szintén részét kell képezze az egészséges életmódnak. A barátokkal, családdal és közösséggel fenntartott kapcsolatok erősítése a mentális jólléten túl a fizikai egészség megőrzésében is szerepet játszik, sőt, meghosszabbíthatja a várható élettartamot is.