Az elsőként július 8-án felfedezett üstökös a nemzetközi megerősítések után július 18-án kapta meg a hivatalos C/2024 N3 (Sárneczky) nevet – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az MTI-vel.
Július 14-én egy újabb apró égitest tűnt fel a teleszkóp keresőfelvételein, az előző üstököstől alig 6 fokra. A további vizsgálatok azóta igazolták, hogy egy újabb üstökös felfedezéséről van szó. A C/2024 N4 (Sárneczky) névre hallgató égi vándor július 24-én kapta meg hivatalos nevét.
Mindkét égitest északon, a Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben látszik.
Ezzel a felfedezéssel hétről kilencre nőtt a magyar csillagászat története alatt felfedezett üstökösök száma, az egy héten belüli két új felfedezés pedig egyedülálló magyar rekordnak számít.
Az üstökösök 2026-ig velünk lesznek, és Magyarországról is megfigyelhetők maradnak. Halványságuk miatt vizuálisan nem, csak nagyobb távcsövekkel és fotografikus rögzítéssel lehet megörökíteni az égi jelenségeket.
A Piszkéstetői Obszervatórium, hazánk legnagyobb távcsövét is működtető csillagászati megfigyelőállomása a Mátrában helyezkedik el, a 944 méter magas Piszkéstetőn.
Az üstökösök felfedezése ugyanazzal a 60 centiméteres korrekciós lencsével rendelkező Schmidt távcsővel történt, amivel évtizedekkel korábban Lovas Miklós már 5 üstököst felfedezett, az utolsót 38 évvel ezelőtt.