Nyitókép: Mikhail Svetlov/Getty Images

Megtörtént az orosz NICA gyorsítókomplexum technológiai indítása

Infostart / MTI
2024. június 13. 22:33
Megtörtént a NICA (Nuclotron based Ion Collider facility) nehézion-ütköztető gyorsítókomplexum technológiai indítása csütörtökön a dubnai Egyesült Nukleáris Kutatóintézetben.

„A NICA-projekt annak tanulmányozásához kapcsolódik, hogy hogyan keletkezett és hogyan fejlődött a világegyetem” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a helyszínen. Azt mondta, hogy a létesítmény létrehozása már eddig is konkrét eredményeket hozott a mikroelektronikában, a biológiában és más tudományterületeken, valamint a gazdaságban. A projektet Oroszország büszkeségének nevezte és kifejezte meggyőződését, hogy minden politikai akadály ellenére végig fogják vinni.

A szupravezető ütköztető komplexum létrehozásáról 2011-ben született döntés, az építkezés pedig 2016-ban kezdődött meg.

A technológiai indítás a létesítményben egy nemzetközi kutatási program megkezdésének előkészületeit jelzi, amelynek kezdetét a TASZSZ szerint 2025 közepére tervezik. Ezt a lépést követően tesztelni fogják a NICA ütköztető szupravezető mágnesei és a komplexum első kísérleti egysége – az MPD (Multi-Purpose Detector) – szupravezető mágnese áramforrásainak működését.

Putyin Grigorij Trubnyikov, az intézet igazgatója egyebek között elmondta: Oroszország „nem zár be semmit”, és továbbra is nyitott a nemzetközi tudományos együttműködésre. „Nyitottak vagyunk arra, hogy az önök munkájának eredményeit ne csak Oroszországban, hanem más országokban is felhasználják.”

Kijelentette: Moszkva abban érdekelt, hogy a korábban külföldön dolgozó orosz szakemberek otthon folytassák a kutatást. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az orosz vállalatok részt vegyenek a tudományos kutatások finanszírozásában. Bejelentette a kiemelt kutatói megaösztöndíjak emelését, és külön figyelmet szánt a fiatal tudósok támogatására.

A NICA gyorsítókomplexumban a sűrű bariónikus anyag tulajdonságait fogják tanulmányozni. Az ütköztető beindítása után a tudósok laboratóriumi körülmények között lesznek képesek újrateremteni az anyagnak azt a különleges állapotát, a kvark-gluon plazmát, amelyben az Univerzum az ősrobbanás utáni első pillanatokban volt. A projekt célja a nukleáris anyag fázisátalakulásainak tanulmányozása extrém körülmények között, nagy sűrűség és hőmérséklet mellett.

A NICA komplexum létrehozásában 30 ország és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai vesznek részt. A NICA projekt több mint 130 tudományos intézetet, egyetemet és vállalkozást egyesít, amelyek közül 36 képviseli Oroszországot. A résztvevő, mintegy 2400 szakember közül 1650 orosz.

A NICA gyorsítókomplexum hat hektárnyi területet foglal el. Építői a nedves-homokos terep stabilitásának biztosítása érdekében 6300 cölöpöt telepítettek, a szokásos kalapálásos helyett behúzásos módszerrel. Megépítéséhez 53 ezer köbméter speciális betonra volt szükség.