Az egyezmény olyan jogi keretet határoz meg, amely a mesterséges intelligenciával működő rendszerek teljes életciklusára kiterjed, és foglalkozik az általuk jelentett kockázatokkal, miközben előmozdítja a felelős innovációt.
Marija Pejcinovic-Buric, az Európa Tanács főtitkára a szerződéssel kapcsolatban kiemelte: szükség van olyan nemzetközi jogi normákra, amelyet a különböző kontinensek azonos értékeket valló államai támogatnak a mesterséges intelligencia előnyeinek kiaknázása és a kockázatok mérséklése érdekében.
A szerződés hatálya kiterjed az MI-rendszerek használatára a közszférában és a magánszférában is. Az egyezményt aláíró feleknek intézkedéseket kell elfogadniuk a lehetséges kockázatok azonosítására, értékelésére, megelőzésére és mérséklésére.
Biztosítaniuk kell továbbá az elszámoltathatóságot és a felelősséget az MI-rendszerek által esetlegesen okozott káros hatásokért,
valamint azt, hogy az ilyen rendszerek használata közben tiszteletben tartsák az egyenlőséget, a megkülönböztetés tilalmát és a magánélethez való jogot.
Ami a demokráciát fenyegető kockázatokat illeti, a szerződés tiltja a részt vevő felek számára, hogy a mesterséges intelligenciára épülő rendszereket a demokratikus intézmények és folyamatok aláásására használják fel. Az aláíró országok nem kötelesek alkalmazni a szerződés rendelkezéseit a nemzetbiztonsági érdekek védelmét segítő tevékenységekre, de kötelesek biztosítani, hogy ezen tevékenységek során tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot, a demokratikus intézményeket és folyamatokat.
A keretegyezményt szeptember 5-én a litván fővárosban, Vilniusban írják alá.