A vízzel kapcsolatban három problémakör szokott felmerülni. Egyrészt jelentős probléma, ha kevés van belőle (aszályok, élelmiszerbiztonság), de az is probléma, ha sok van belőle (árvizek), ugyanakkor a világot leginkább veszélyeztető fejlemény az, hogy egyre szennyezettebbek a vizeink - mondta az InfoRádióban az ENSZ égisze alatt, a “Víz a békéért” szlogennel zajló Víz Világnapja programsorozat kapcsán Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke.
"Nyolcmilliárd fölé nőtt a világ népessége, és az emberek közel 80 százalékának a szennyvize teljesen tisztítatlanul kerül vagy a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, vagy éppenséggel a felszín alá. És a felszín alatti vízkészleteink esetében is probléma - akár a mezőgazdasági tevékenységből adódóan itt Európában is, de a világ számos részén a fekália okán -, hogy a lakossági vízellátásra hozzáférhető vízkészletek már teljes egészében szennyezettek" - sorolta Kovács Károly. Megjegyezte: pazarolni azt pazarolja az ember, aminek nincs értéke, amiért nem fizetünk. Ha valamiért komoly pénzt kellene fizetni, azt már nem pazarolnánk.
A káros folyamatok ellen a lakosság és a kormányzat is tehetne. A szakember szerint az abbéli tudatosságunknak kell erősödnie, hogy a - nem végtelen - vízkészletet úgy minőségében, mint mennyiségében meg kell őrizni. Másrészt pedig arról az infrastruktúráról is beszélni kell Kovács Károly szerint, amely ezt a vizet eljuttatja a lakossághoz.
"A vízdíj mértéke, mint a felújításpótlások forrása, mindenütt egy politikai kérdés. De ha a társadalomban megvan az a nyitottság, hogy ne hagyjuk a jövő generációjára a rendszereink, hálózataink felújítását, fejlesztését, és hogy készek vagyunk akár többet is fizetni az egészséges ivóvízért, illetve a megfelelő szennyvízgyűjtésért, -elvezetésért és -tisztításért, a természet védelméért, akkor ebben legyen partner a politika, a társadalom és természetesen a szakma" - fogalmazott a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke.