Nyitókép: FrankRamspott/Getty Images

Aki retteg a pókoktól, az inkább ne olvassa ezt el

Infostart
2024. január 26. 05:00
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) önkéntes kutatók bevonásával mérte fel tavaly tavasztól őszig a hazai kertek póknépességét, Pók-Háló névre keresztelt kutatásukba több száz kertregisztráció és több ezer fotó érkezett az ország minden tájáról – írta közleményében a szervezet.

Az önkéntes kutatók feladata az volt, hogy lencsevégre kapják a nyolclábúakat. Hazánkban több mint 800 pókfaj található meg, melyek közül egyetlen kertben is akár több tucat faj lehet jelen, és a pókok kertekből kimutatott magas fajszáma a kutatók minden várakozását felülmúlta.

214 résztvevő összesen 223 kertet regisztrált 184 különböző magyarországi lokációról. A 223 kertből összesen 3330 darab fénykép került a projekt online felületére, és a beérkezett képmennyiség alapján a regisztrált kertekből összesen 29 pókcsalád 127 pókfaját sikerült kimutatniuk. Az adatok összegzése után kiderült, hogy a résztvevő kertekben a keresztespókfélék (Araneidae) domináltak: az összes megfigyelés 18,6 százalékát ennek a családnak a képviselői tették ki. A keresztespókfélék után a farkaspókok (Lycosidae – 13,9 százalék), álkaszáspókok (Pholcidae – 11,9 százalék), zugpókok (Agelenidae – 11,1 százalék), törpepókok (Theridiidae – 11 százalék), karolópókok (Thomisidae – 6,4 százalék) és ugrópókok (Salticidae – 4,6 százalék) képviselői bizonyultak meghatározónak.

A hazai kertekből kifejezetten ritka és érdekesnek mondható fajok is előkerültek. Ilyen például a hűsölő keresztespók (Araneus alsine), mely kifejezetten vizes élőhelyek közelében (például lápréteken) szokott előfordulni, vagy a tölgylevél-karolópók (Diaea livens), mely elsősorban a tölgyesekhez kötődik.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Milyen pókfajok élnek Magyarországon? - Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást