Sok esetben más, sok esetben hasonló a kórházak külföldi működtetésének gyakorlata, mint a magyaré, de "külföldön sincs kolbászból a kerítés" – mondta a Magyar Egészségügyi Management Társaság konferenciáján Végh Attila, aki 20 évig vezetett nyugat-európai kórházakat, -láncokat.
"Magyarországon van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, amely 4000 milliárd forintot allokál az állami egészségügy finanszírozására, illetve részben magánszolgáltatók is kapnak ebből talán 500 milliárdot. Az angol egészségügy, az NHS is átment egy evolúción, körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy próbálták megreformálni az angol alapkezelőt, hogy a háziorvosok kezébe adták regionális szinten az összeg elosztását. Ennek egy nagy motivációja volt: az állami szervezetek nem eléggé betegközpontúak, és nincs olyan klinikusi szemléletük, amivel az egyes beavatkozásokat, a minőséget és a betegérdekeket tudnák képviselni, hanem inkább egy bürokratikus pénzügyi szervezetekként működtek" – részletezte.
Angliában gyakorlatilag az összes kórház alapítványi, teljes autonómiával és önrendelkezési joggal.
"Ez az önrendelkezési jog addig jár az alapítványi kórházaknak, amíg jól működnek, ezt a független felügyelet méri és nézi, abban a pillanatban, ahogy nem, az önrendelkezési jogot felfüggesztik, és általában új menedzsment veszi át a munkát" – mutatott rá Végh Attila.
A kórházakat évente egyszer világítják át, az angol kórházigazgatók pedig átlagosan 27 hónapig vannak pozícióban, ami olyan dinamikát eredményez, amely teljesítményközpontú kultúrát hoz, "a futballban is így van, ha jönnek a vesztes mérkőzések, új edzőt kezdenek keresni".
Az elmúlt tíz évben csökkent is a halálozási szám, ezt külön is mérik Angliában.
Az emberek a kórházakat értékelhetik szövegesen és csillagokkal is, mint a szállodákat.
Más országok
A szakember arról is szólt, hogy Németországban a legtöbb kórház magánkézben van, Svédországban pedig a legnagyobb üzemeltető egy páneurópai kórházlánc, amelynek több kórháza van más skandináv államokban, illetve Németországban és Franciaországban, ennek is volt évekig főigazgatója Végh Attila.
"Az egyik legnagyobb érdekessége az volt, hogy a finanszírozó úgy döntött Svédországban,
bizonyos elektív ellátásokat (ortopédia, térd- és csípőprotézis, szürke hályog) az államilag működtetett kórházak ne végezzenek,
csak a komplexeket. Ennek az volt az oka, hogy a magánkórházak, amelyek ezeket futószalagon végezték, jobb minőségben és olcsóbban tudták csinálni" – mondta Végh Attila, és hozzátette, a legjobb klinikákon egy orvos akár napi 4-5 csípőprotézis-műtétet is elvégez.
Arról is beszámolt, hogy létezik olyan ország, ahol a szolgáltató a finanszírozás egy részét csak akkor kapja meg, ha a beteg meg is gyógyul. Továbbá arról is, hogy Angliában is vannak regionális különbségek az orvosi ellátásban.