Nyitókép: Naeblys/Getty Images

Alzheimer-világnap: már készek az első terápiák, de a teher még mindig a családokon van

Infostart / InfoRádió - Tatár Tímea
2023. szeptember 21. 06:56
A megelőzésre és a korai felismerére van szükség – mondta a szeptember 21-i Alzheimer-világnap kapcsán Erőss Loránd idegsebész. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója beszélt az új terápiákról és az intézetben folyó kutatásokról is.

Világszerte 50 millióan, Magyarországon legalább 250 ezren élnek Alzheimer-kórral. Az időskori demencia azonban az egészségügyi és a szociális ellátás mellett különösen a hozzátartozókra ró jelentős terhet, így összességében itthon nagyjából egymillió ember mindennapjait érinti. A betegség azonban megelőzhető, vagy késleltethető.

A testmozgás, a megfelelő étkezés, a depresszió és a szociális izoláció megakadályozása jelentősen csökkentheti a demencia kialakulását.

Erőss Loránd idegsebész, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy a természetes öregedéssel megjelennek az intellektuális hanyatlás jelei, de az Alzheimer-kór inkább a 70 év fölötti korosztályban gyakori. A kezdeti tünetek a memóriát érintik és a tájékozódást, a rövid, de akár a hosszú távú memória is romlik, a szituációk felismerése nehezítetté válik, az asszociációs készség romlik. Idővel megjelennek a pszichiátriai tünetek, a hangulatzavarok. "Mindezt erősíti az időskori izoláció, az időskori depresszió, a mozgásszegény élet, de ide tartozik a gondozatlan magas vérnyomás, az is növeli a kognitív hanyatlás és a demencia valószínűségét" – tette hozzá.

Az idegsebész arról is beszámolt, hogy eddig elsősorban tüneti terápiákra készültek gyógyszerek, és 2021-ben jelent meg az első olyan biológiai terápia, amelyet már célzottan az amiloid eliminálására fejlesztettek ki, de ez sem gyógyítja a kórképet, csak lassítja a folyamatot és megfelelő életminőséget biztosít a betegnek. Erőss Loránd szerint ezek még első generációs szerek, de a továbbfejlesztésük várható a következő tíz évben.

Az Alzheimer-kórban szenvedők ápolása is gondot jelent, mert a szakember szerint az egészségügyben és a szociális ellátásban is ápolóhiány van, így a családokra hárul a legnagyobb teher. Mint fogalmazott,

az előrehaladott állapotban már nincs alkalmazható terápia, így a beteg kikerül az egészségügyből, és a szociális szféra mellett a családra marad az ellátás.

Éppen ezért hozták létre az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézeten belül a neurokognitív kutatási központot, amely elsősorban a megelőzéssel és a korai felismeréssel foglalkozik. "Arra fókuszálunk, hogy különböző digitális eszközökkel felismerjük a korai jeleit egy ilyen kórképnek, és erősítsük a megelőzés szempontjait az életvitele során" – mondta Erőss Loránd, és hozzátette, a központ munkája során együttműködnek az ipar szereplőivel, startupokkal és kkv-kkal, a fejlesztésük pedig beépül a kutatásba.

Kóros fehérjék az agyvízben

A központ megalakulása óta számos fontos eredményt tudhat magáénak. Ezek egy része az Alzheimer-kór általános megismerését segíti, így a tudományos kutatások motorjául szolgálhat, egy része azonban a napi gyakorlatban is hasznosítható - olvasható a szervezet közleményében. A központ kiemelten fontos célja volt, hogy a bizonyos európai országokban már rutinszerűen használt agyvíz-elemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai sorába, amely által

az érintett betegek majdnem 100 százalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak.

A Semmelweis Egyetemmel közösen bevezetett eljárással az Alzheimer-kórra jellegzetes patológia nagy biztonsággal ítélhető meg.

„A pontos diagnózis ebben a betegcsoportban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a mögöttes kórok kimutatása a megfelelő időben és dózisban beállított gyógyszeres terápiát alapvetően meghatározza” - ismerteti Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója.

A központ kutatói intenzíven dolgoznak annak megértésen,

hogy az így megismert biológiai különbségek milyen mértékben használhatóak fel a betegség kimenetelének és rizikójának hosszú távú előrejelzésére.

Árulkodó mozgásmintázatok

A központ labordiagnosztikai repertoárjának fejlesztése mellett fontos előrelépések történtek a képalkotó és az automatizált, számítógép alapú biomarkerek kutatásában is. A mágneses rezonancia (MR) képalkotásra irányuló kutatások igazolták, hogy a térbeli tájékozódás rendszerének vizsgálatával a betegség korai felismerése segíthető. Ezen eredmények ösztönözték azokat a technológiai újításokat is, amelyek az agyi szerkezet és hálózatok automatizált elemzését is lehetővé teszik jelentős adatmennyiség mellett is. Jelenleg a centrum kutatói intenzíven vizsgálják, hogy melyek azok a gépi tanulási módszerek, amellyel a képalkotó diagnosztika hatékonysága jelentősen emelhető.

A lehető legkorábban

A neurokognitív betegségek leggyakoribb formájának számító Alzheimer-kórban világszerte körülbelül 50 millióan szenvednek. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az Alzheimer-betegek száma akár háromszorosára is emelkedhet, így a betegség egészségügyi és szociális kiadásai akár meghaladhatják a többi idegrendszeri kórkép terheit is. Az elmúlt három évben a betegség történetében először oki terápiát nyújtó, a betegség kialakulási esélyeit akár jelentős mértékben csökkentő készítmények is forgalomba kerültek, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy ezek alkalmazási területe a kór nagyon korai stádiuma lehet majd. Az Alzheimer-kór megelőzését vizsgáló kutatások szintén arra világítottak rá, hogy a prevenciós stratégiának a lehető legkorábbi betegség fázisban van kiemelt szerepe.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Alzheimer-világnap: már készek az első terápiák, de a teher még mindig a családokon van
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást