2022 tavaszán jött a hír, hogy a NASA Hubble űrteleszkópja megtalálta a legtávolabbi csillagot, ami alig egymilliárd évvel azután ragyogott, hogy az ősrobbanással létrejött az univerzumunk. Ez az új rekorder, ami J. R. R. Tolkien műve, A szilmarilok (A Gyűrűk Ura előzményregénye) egyik szereplőjéről kapta a nevét. Az Earendel (Hajnalcsillag) olyan messze van tőlünk, hogy a fénye 12,9 milliárd év alatt ért a Földre – írja az Index.
A csillag nagy, 6,2-es vöröseltolódása miatt a fényét infravörösben erőteljesebben lehet látni – a távoli objektumok felénk haladó fénye a hosszabb, vörösebb hullámhosszak felé tolódik, ez a vöröseltolódás. Eddig ilyen távolságban csak korai galaxisokba ágyazott csillaghalmazokat tudtak megfigyelni.
Mivel az univerzum az ősrobbanás óta gyorsuló ütemben tágult, a csillag ma már 28 milliárd fényévnyire található a Földtől.
A 10 milliárd dolláros James Webb űrtávcső infravörös kamerája most pedig felfedte, hogy a hatalmas csillag B színképtípusú, vagyis magas hőmérsékletű, színe kékesfehér.
A Napunk egy G típusú csillag, a hőmérséklete körülbelül 5500 Celsius-fok.
Az Earendel felszíne még pokolibb lehet, több mint kétszer olyan meleg, és körülbelül egymilliószor világosabb
– írták augusztus 9-én a NASA illetékesei, akik egy közleményben ismertetik az új Earendel-megfigyeléseket.
Az Earendel csillag színei alapján a NASA csillagászai azt feltételezik, hogy lehet egy hűvösebb, vörösebb kísérőcsillaga is. Ez nem is lenne nagy meglepetés, mert a legtöbb olyan nagy csillag, mint az Earendel, bináris rendszerek része. Vagyis olyan (minimum) kettőscsillag rendszerben áll, ahol a csillagok egymáshoz képesti mozgása során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
A James Webb azonosított egy csillagképző régiót is a galaxisban, ami kevesebb mint ötmillió éves lehet, és a képek alapján van még egy stabil gravitációjú csillaghalmaz is az Earendel közelében.
A felfedezések az univerzum új birodalmát nyitották meg a csillagfizika előtt, és a korai univerzumot tanulmányozó tudósok számára – írták a NASA tisztviselői.
Remélik, hogy idővel egyre közelebb kerülnek a csillagok első generációihoz, amik még az ősrobbanás során keletkeztek hidrogénből és héliumból. A James Webb teljesítménye alapján ez nem is olyan irreális.