Az eddig oposszumokban előforduló, szúnyog által nem terjesztett húsevő baktérium, a M. ulcerans terjedésének magyarázatára bukkantak ausztrál tudósok: a szúnyogok eddig nem terjesztették vektorként a betegséget, ez azonban megváltozott – írja az Euronews.
Timothy Stinear, a Melbourne-i Egyetem molekuláris mikrobiológusa az ASM Microbe 2023 találkozón, az amerikai Houstonban mutatta be az Ausztrália délkeleti részén élő szúnyogokon végzett elemzések eredményeit. A tudósok az M. ulcerans oposszumokról emberre terjedésének kulcsát keresték, így fedezték fel, hogy a szúnyogok egyaránt csípik a szőrös állatokat és az embereket.
Mindhárom csoportban – az oposszumokéban, a szúnyogokéban és az emberekében – tökéletesen ugyanazt a baktériumot találták, így valószínűsíthető, hogy ez az átadás útja.
Az M. ulcerans okozza a Buruli-fekélyt, egy krónikus, az emberi szervezetet jelentősen gyengítő betegséget, amely a bőrt – és néha a csontokat – érinti, fájdalmas fekélyeket, maradandó elváltozást és hosszú távon rokkantságot okoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a betegség legalább 33 trópusi, szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú országban van jelen Afrikában, Dél-Amerikában és a nyugati csendes-óceáni térségben. A WHO eddigi ismeretei szerint nem ismert az átadás módja, de a szúnyogok szerepe a friss kutatás alapján felmerülhet.
A Buruli-fekélyt nem lehet megelőzni, antibiotikummal azonban hatékonyan gyógyítható.
Tavaly 2100 esetet jelentettek a WHO-nak világszerte, ebből 2-300 volt ausztrál beteg.A kutatásban vizsgált 13 szúnyogfajból csak kettő táplálkozott mind oposszumok, mind emberek vérével. Aki nem tervez Ausztráliába utazni, annak egyelőre nem kell tartania a betegségtől, de a szúnyogcsípések ellen érdemes védekeznie. Amerikában már maláriát, Olaszországban pedig nyugat-nílusi lázat terjesztenek.