Azt mindannyian tudjuk, hogy az az idő, amit passzív tévénézéssel töltünk aktív mozgás helyett, növeli a demencia és a kognitív hanyatlás rizikóját. A tévézés elveszi az időt a mozgástól – a Harvard cikke szerint pedig nem is lehet ellensúlyozni a sok tévézést azzal sem, ha a fennmaradó időnkben többet mozgunk.
Az első olyan tanulmány, amely azt sugallta, hogy a televízió még ebben az esetben is káros az agyra, 2005-ben jelent meg. A születési év, a nem, a jövedelem és az iskolai végzettség figyelembevétele után a kutatók megállapították, hogy a középkorú felnőttek esetében minden órányi tévénézés 1,3-szorosára növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Az intellektuálisan stimuláló tevékenységekben és társas tevékenységekben való részvétel ugyanakkor csökkentette azt. A kutatást ugyanakkor mindössze 500 résztvevőn végezték el, bár eredményeit sosem sikerült cáfolni. 2018-ban azonban az Egyesült Királyság Biobank-kutatása már 500 ezer fős mintával végezte a kockázati tényezők vizsgálatát. Az ebbe a kutatásba bevont felnőttek 37-73 év között voltak, amikor megkezdték megfigyelésüket. 88 százalékuk fehér bőrű volt, a nők aránya pedig 54 százalékos volt a mintán belül.
A kutatók a következő négy területen nyújtott teljesítményt elemezték:
- prospektív memória (az illető emlékszik, hogy hazafelé menet elintézzen egy dolgot)
- vizuális-térbeli memória (az illető emlékszik az útvonalra, amelyet megtett)
- fluid intelligencia (a problémamegoldáshoz fontos)
- rövid távú numerikus memória (az illető képes a számok fejben tartására).
A résztvevőket öt évvel később újra megvizsgálták. Az egyes teszteken típustól függően 12 ezer-114 ezer embert tettek próbára, az eredmények pedig egyértelműek voltak:
a tévénézés az összes fent említett kognitív funkcióra negatív hatással volt.
Arra is fény derült, hogy az ülő tevékenység típusa nagyban meghatározza, hogy lesz-e annak ilyen hatása: míg a vezetés és a tévézés rontotta a kognitív funkciókat, addig a szellemi munkát megkívánó számítógép-használat nem, sőt: az javítja azt.
Ebből kiindulva 2022-ben már arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a tévézés és s számítógép-használat milyen hatást gyakorol a demencia kockázatára. 146 ezer 60 év fölötti ember bevonásával itt is az derült ki, hogy a tévénézés növelte a demencia kockázatát, míg az aktív számítógép-használat csökkentette.
A különbség nem is kicsi. Napi négy óra tévézés 24 százalékkal emelte meg a rizikót, míg napi legalább
egy óra aktív számítógép-használat 15 százalékkal csökkentette.
Az ilyen kutatások ugyanakkor nem ok-okozati összefüggésekre hívják fel a figyelmet: az is elképzelhető, hogy a kezdődő demencia hatására kezdtek el az érintettek többet tévézni és kevesebbet használni a számítógépet.