Az 1770-ben, Bonnban született, majd 56 évesen, Bécsben 1827-ben elhunyt Beethovent a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának tartják, Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett, így az sem meglepő, hogy a klasszikus zene későbbi alakjait nagyrészt az ő munkássága ihlette meg, és motiválta.
Ammenyire zenei tehetsége és nagysága megkérdőjelezhetetlen, halálának okára az azóta eltelt közel 200 évben sem sikerült pontos választ adni. Egészen mostanáig, ugyanis tudósok úgy vélik, megoldották a hosszú ideje húzódó rejtélyt.
A német zeneszerző öt hajszálát felhasználva ugyanis DNS-elemzést végeztek a német tudósok, akik ennek köszönhetően meg tudták állapítani, hogy halálát valószínűleg a krónikus alkoholfogyasztás miatt kialakult májelégtelensége és májzsugorodása okozta.
Ezenkívül további olyan tényezőket is találtak, amelyek hozzájárultak a zenész halálához, így a dokumentum többek között beszámol a májbetegségre való genetikai hajlamról, és arról is, hogy a zeneszerző hepatitis B-ben szenvedett.
A most publikált tanulmányt 2015-ben kezdték készíteni, így nyolcévnyi munka után jutottak eredményre a kutatók - írja az Index.
A tanulmányból kiderült, hogy Beethoven süketsége nem genetikai eredetű volt, a kutatók pedig azt is megállapították, hogy a zeneszerző 20-as éveiben elhúzódó hasi fájdalmainak szintén nincs genetikai vonatkozása.
A vizsgálatot végző szakemberek szerint emellett szintén Beethoven májbetegségekre való hajlamát bizonyítja, hogy 1821 nyarán sárgaságban szenvedett, amely tovább rontotta egészségi állapotát.
Beethovennek genetikai hajlama volt a májbetegségekre. A metagenomikai elemzések azt is feltárták, hogy Beethovennek a halála előtti hónapokban biztosan hepatitis B fertőzése volt – áll a tanulmányban, amely szerint ezek és az alkoholfogyasztás miatt kialakult májzsugorodása vezettek végül a művész halálához.