A V883 Orionis nevű, 1300 fényévre lévő fiatal csillagot az észak-chilei Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózattal (ALMA) figyelték meg: a csillagot bolygóképző korong veszi körül, amely a csillag születésekor keletkezett gáz- és porfelhőből áll. A korongban található anyag évmilliók alatt üstökösökké, aszteroidákká és bolygókká áll össze.
Egy kutatócsoport az ALMA segítségével kémiai jeleket mért a bolygóképző korongban, és ennek során gáznemű vizet, azaz vízgőzt észleltek. Észlelésük lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy nyomon kövessék a víz útját a csillagot alkotó gázfelhőből egész addig, míg végül bolygó vagy üstökös nem keletkezik abból - írja a CNN.
A Nature című folyóiratban szerdán közzétett eredményeik arra utalnak, hogy a Nap bolygóképző korongjából keletkezett üstökösök vizet hozhattak a Földre.
Ez azt jelenti, hogy a Földön lévő víz valójában idősebb lehet, mint a mi Napunk, amely 4,6 milliárd éves.
"A Naprendszerünkben található víz eredetét most már a Nap kialakulása előtti időkre tudjuk visszavezetni" - mondta a tanulmány vezető szerzője, John J. Tobin, a Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium csillagásza közleményében.
A vízmolekulák egy oxigénatomból és két hidrogénatomból állnak: a kutatócsoport a V883 Orionis korongjában nehézvíznek nevezett változatot észlelt, melyben a hidrogénatomok egyikét egy nehéz izotóp, a deutérium helyettesíti. Az általunk megszokott víz és a nehézvíz különböző forgatókönyvek szerint alakul ki, arányuk alapján a kutatók nyomon követhetik, mikor és hol keletkeztek a vízmolekulák.
A csillagászok úgy vélik, hogy az üstökösök, ezek a porból és jégből álló égitestek bolygónknak ütközve szállíthattak vizet a Föld történelmének korai szakaszában. A V883 Orionis vizsgálata során a kutatók megtalálták a hiányzó láncszemet a vízmolekulákat is tartalmazó gáz- és porfelhőkből születő fiatal csillagok és az ugyanezen, újszülött csillagok körül kavargó felhőkből keletkező üstökösök között.
"A V883 Orionis a hiányzó láncszem. A korongban lévő víz összetétele
nagyon hasonlít saját Naprendszerünk üstököseinek összetételéhez.
Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy a bolygórendszerekben lévő víz évmilliárdokkal ezelőtt, a Nap előtt, a csillagközi térben keletkezett, és mind az üstökösök, mind a Föld viszonylag változatlan formában örökölte tovább" - fogalmazott Tobin közleményében.
A bolygókorongokban lévő vízmolekulák kimutatása ugyanakkor nehéz feladat.
"A bolygóképző korongokban a víz nagy része jégként található meg, így általában rejtve marad a szemünk elől"
- mutatott rá a tanulmány társszerzője, Margot Leemker, a hollandiai Leiden Obszervatórium doktorandusza közleményében. A gáznemű víz kimutatása könnyebb, mivel a molekulák mozgás közben sugárzást bocsátanak ki.
A V883 Orionis körüli korong szokatlanul meleg a csillag által kibocsátott energiakitörések miatt, ami a jeget gázzá változtatta, így vált lehetővé a víz felfedezése.
A kutatócsapat legalább 1200-szor annyi vizet észlelt a bolygóképző korongban, mint a Föld óceánjaiban.