Nyitókép: Pexels.com

Ukrajnát és Oroszországot az időjárás is sanyargatta

Infostart / MTI
2023. február 22. 16:23
Franciaországban rekordhosszú aszály van éppen.

Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük – írja nemzetközi agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A közlés szerint Európában a január 1. és február 17. közötti időszakot sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány. Az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati részén és Németországban. A Fekete-tenger térségében szintén csapadékhiány van, csakúgy mint Törökországban, annak is főleg a nyugati részén.

Ukrajnában és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző. A gond majd tavasszal jelentkezhet, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük - írták.

Hozzátették:

az északi területek hóhiánnyal is "szembesülnek", ami miatt tavasszal és nyáron lehet, hogy nem lesz elegendő víz az öntözéshez.

Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában.

Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is.

Az átlagosnál 2-4 Celsius-fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban

Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén. A hőmérséklet helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot. Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, arrafelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.

Ezzel szemben az átlagosnál kicsit hűvösebb időjárás uralkodott - 0,5-2 Celsius-fokkal a sok éves átlag alatt - a Pireneusi-félszigeten, Franciaország délnyugati, Olaszország déli és Törökország délnyugati részén, valamint Oroszország európai területének keleti vidékén.

Az elemzésben azt írták: az Amerikai Egyesült Államokban Louisianától Nyugat Floridáig tornádók sorozata söpört végig, többfelé hullott 100 milliméter körüli vagy afölötti csapadék február második hetében, főként a délkeleti államokban, valamint Északkelet-Texastól Arkansasig, illetve az északnyugati partvidéken. Az ország többi része azonban nagyrészt száraz maradt. A zord hideg főként a hegyvidéki területekre szorult vissza február közepén, az államok nagy részén az ilyenkor szokásos vagy annál enyhébb időjárás uralkodott, különösen enyhe volt az idő az északi, északkeleti területeken, Észak-Dakota és a Nagy Tavak térségében.

Ausztráliában Queensland déli részén nagyrészt száraz, napos, meleg időjárás segíti a korai vetésű cirok érését és betakarítását, ugyanakkor a jelentős párolgás miatt a talajok nedvességtartalma folyamatosan csökken és a még fejlődésben lévő nyári növényeket egyre többet kell öntözni. Összességében Ausztrália keleti termőterületein továbbra is jó vagy kiváló állapotban vannak a fő mezőgazdasági kultúrák, az idei búzatermést 38 millió tonnára becsülik, ami rekord magas érték, a tavalyi, szintén rekord búzatermésnél is 5 százalékkal több.

Dél-Afrikában az ország keleti felén csapadékos, de többnyire enyhe időjárás nyújtott továbbra is jó kilátásokat a kukorica és a többi, nem öntözéssel termesztett nyári növény számára.

Argentínában a januári szárazság február első felében is folytatódott egyre növekvő hőmérsékletekkel, a még fejlődésben lévő nyári növények várt hozamai pedig egyre csökkennek. A legfontosabb mezőgazdasági területek nagy részén csak nagyon kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem hullott, a nappali hőmérsékletek a 40 fokot is elérték, ami csak fokozta az aszály hatásait.

Brazíliában az ország déli mezőgazdasági területein még február első felében is száraz, forró időjárás okozott jelentős stresszt a még fejlődő szakaszban lévő nyári növények számára. Az északabbi termőterületekre megérkezett a csapadék, majd a hónap közepétől az esős idő a déli tájakra is átterjedt. A heves esők a délkeleti országrészben súlyos áradásokat okoztak.

Több mint egy hónapja nincs eső Franciaországban

Franciaországban 32 napja nem esett nagyobb mennyiségű eső:

ez a leghosszabb aszályos időszak azóta, hogy 1959-ben elkezdték vezetni a csapadékadatokat az országban

- tájékoztatott a meteorológiai szolgálat.

Január 21. és február 21. között naponta kevesebb mint egy milliméter csapadék hullott Franciaország európai területére - pontosított a Météo-France.

Az előző rekordot 2020-ban mérték, amikor március 17. és április 16. között 31 napig nem esett kiadósabb eső az országban.

A helyzet különösen aggasztó annak fényében, hogy a téli csapadék rendkívül fontos a felszín alatti vízkészletek feltöltéséhez.

Franciaországot 2021 óta szokatlan szárazság sújtja, a 2022-es év pedig rendkívüli aszályt és forróságot hozott.

A jelenlegi aszályos időszaknak egy enyhe csapadékzóna átvonulása vethet véget szerdán. Azonban a Météo-France szerint ez sem ad okot az optimizmusra, mert 2023 februárjának csapadékmérlege ötven százalékos mínusszal zárulhat. Így az idei lehet az egyik legszárazabb február a feljegyzésekben. Emellett a megszokottnál melegebb is volt Franciaországban az elmúlt tizenkét hónapban, és a február lehet a tizenharmadik ebben a sorban.

Christophe Béchu francia környezetvédelmi miniszter a Franceinfo rádióadónak adott interjújában elmondta: két hónapos lemaradásban vannak a felszín alatti vízkészletek töltöttségi szintjét illetően. Hozzátette: arra fogja kérni a megyei vezetőket, hogy márciustól vezessenek be enyhe korlátozásokat, nehogy katasztrofális döntési helyzetbe kényszerüljenek a nyár közeledtével.

Eközben a Pireneusok túloldalán, a spanyolországi Katalóniában a vízkészletek töltöttségi szintje a legutóbbi hidrológiai jelentés szerint jelenleg csak a kapacitás 28,7 százalékán áll, szemben az elmúlt tíz év 72 százalékos átlagával.

A szárazság Észak-Olaszországot sem kímélte: a Fondazione CIMA kutatóintézet szerint a hóból származó vízforrások mennyisége 43 százalékkal kevesebb az évtizedes átlagnál. Piemontban néhány hegyvidéki település vízigényét már most tartálykocsikkal tudják csak biztosítani.