Január 18-ig lehet benyújtani a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmeket. A szükséges adatokról és csatolandó dokumentumokról bővebb tájékoztatás olvasható az Oktatási Hivatal honlapján. A döntés nagy felelősség a szülőknek, szakembereknek.
Elsősorban a gyerek iskolához való kedve fontos, de érdemes konzultálni az óvópedagógusokkal, hogy szakvéleményt kapjanak arról, felkészült-e a gyerekük az iskolára, az új feladatokra, elvárásokra – szögezte le Gyarmathy Éva.
Felsorolt a gyerekekre az iskolában váró, korábban nem tapasztalt kihívásokból párat:
- figyelni legalább fél óráig egyhuzamban,
- utasításokat követni,
- a mozgását irányítani,
- az impulzusait, késztetéseit visszafogni.
Hozzátette, az óvodában jó esetben segítenek kialakítani, megerősíteni olyan készségeket, amik majd kellenek az iskolában. Természetesen a szülő is észreveheti, hogy ha nem tud negyedórát egyvalamivel foglalkozni a gyereke, akár még akkor sem, ha az érdekli.
Gyarmathy Éva cáfolt egy tévhitet is:
nem érettebbek korábban a gyerekek manapság, mint régebben, sőt!
„Fordított a helyzet. Nagyon sok gyerek kifejezetten idegrendszeri éretlenséggel kerül az iskolába. Hatévesen még több gyerek van, aki nem érett meg arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljon az agya. Más tekintetben, tehát például gondolkodásban, ismeretekben lehetnek sokkal előbbre, mint korábban, de ez nem az iskolára való felkészültséget jelenti. Tehát hiába van az, hogy bizonyos területeken okosabbak a gyerekek, többet tudnak esetleg amiatt, hogy kitágult a világ, az információs tér bekerült a családi körbe” – magyarázta a klinikai és neveléslélektani szakpszichológus. Hozzáfűzte, hogy kevesebbet mozog sok gyerek, az idegrendszerüket gyakran olyan hatások érik, amelyek nehezítik a fejlődésüket, így valójában az éretlenség lett sokkal gyakoribb.
Konklúzió: az iskolára nem felkészültebbek a gyerekek, ugyanakkor nem is butábbak, mint voltak.
Gyarmathy Éva szerint mindenképpen befolyásolja a gyerek személyiségfejlődését, hogy hogyan éli meg a saját sikerességét, és az iskola az első olyan, teljesítményt elváró intézmény, ahol a társadalomba való beilleszkedés már – az óvodához képest sokkal inkább – a teljesítményre épül.
„Nagyon erősen befolyásolja, hogy mennyire lesz magabiztos, mennyire tudja majd a feladatait olyan kihívásnak tekinteni, amelyeket meg tud oldani, vagy menekülni fog a feladatok előtt, illetve általában az önértékelése hogyan alakul. Az önértékelési problémák nagyon könnyen vezetnek különböző pszichés zavarokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz, ami a személyiségre is erősen kihathat” – mutatott rá a szakpszichológus az iskolakezdés idejének fontosságára.
Ha korán megy a gyerek iskolába, később sem fog tudni megfelelően teljesíteni
– húzta alá Gyarmathy Éva.
Más eset, amikor visszafogják a gyereket, érettebben megy iskolába, idősebb a társainál – ez szerinte még mindig kedvezőbb, mint a túl korai kezdés. Nehézségeket ez a helyzet is okozhat, ám hosszabb távon jobban jár, mert a tanulási zavarok őt nem fogják már befolyásolni, ezért a személyiségfejlődése a későbbiekben sokkal megfelelőbb lehet.