Egy tanulmány szerint a gambiai földeken dolgozó nők magzatainál a melegebb körülmények hatására a szívfrekvencia megemelkedett és a méhlepény vérellátása csökkent.
Az már eddig is bizonyított volt, hogy az extrém meleg halvaszületéshez, koraszüléshez és kis születési súlyhoz vezet, de ezek az adatok fejlett országokból származtak – írja a The Guardian. Most először készült olyan tanulmány, amely egy fejlődő, afrikai országot vizsgált meg ebből a szempontból.
Az extrém meleggel nagyon sok várandós nő szembesül majd
Világszerte emberek százmilliói vannak kitéve a globális felmelegedés káros hatásainak: még ha a másfél fokos célértéken belül is sikerül tartani a felmelegedést, annak akkor is extrém meleg lesz a következménye a Föld számos részén.
A magzatoknál tapasztalt jelenség lehetséges magyarázatai közt szerepel az anya kiszáradásához vezető izzadás, valamint a vér és az oxigén átirányítása a méhlepényből az anya bőrére a test hűtése érdekében. A tudósok célja az, hogy bizonyítékot szolgáltassanak a várandós anyák és a magzatok védelmét szolgáló intézkedésekhez, például a földek mellett árnyékot adó fák termesztéséhez.
"Tanulmányunk megállapította, hogy a várandós gazdálkodók extrém hőséget tapasztalnak, és ez jelentős hatással lehet az egészségükre és a gyermekeik egészségére. Nagyon megdöbbentő volt számunkra, hogy a vizsgálatok 34 százalékában tapasztaltunk ilyen hatást" – mondta el Ana Bonell, a kutatás vezetője.
Egy januárban közzétett tanulmánysorozat szerint
az éghajlati válság károsítja a magzatok és csecsemők egészségét.
A tudósok felfedezték, hogy a megnövekedett hőség összefügg a csecsemők gyors súlygyarapodásával, ami növeli az elhízás kockázatát a későbbiekre nézve. A magasabb hőmérséklet a koraszülésekkel is összefüggésbe hozható, amelyeknek egész életre szóló egészségügyi hatásai lehetnek, valamint a kisgyermekek megnövekedett kórházi felvételével is.
A mostani kutatásban, melyet a Lancetben közöltek, 92 gambiai állapotos nőt figyeltek meg, akik 33,5 fokos átlaghőmérséklet mellett végezték munkájukat a szabadban. A megfigyelés hét hónapon át tartott. A kutatók a páratartalmat, a nők testhőmérsékletét, valamint a várandós anyák és a magzatok szívverését is mérték.
Azt állapították meg, hogy amikor a nő testhőmérséklete és pulzusszáma a hőterhelési index egy kategóriájával emelkedett, a magzati distressz kockázata 20 százalékkal nőtt. A magzati distresszt az ultrahangos vizsgálat során mért 160 szívverés/perc feletti pulzusszám vagy a méhlepényhez érkező véráramlás csökkenése jelezte.
A kutatócsoport azt is megállapította, hogy amikor a hőstressz mértéke 1 Celsius-fokkal emelkedett, a magzati distressz kockázata 17 százalékkal nőtt.
Ez a kockázat 12 százalékkal nőtt még akkor is, ha a nő hőmérsékletének és szívritmusának emelkedését is figyelembe vették, ami a magzatot befolyásoló egyéb tényezőkre utal. A várandós anyák körében a hőguta is gyakran előfordult: közel 60 százalékuk tapasztalta annak valamely tünetét.