Már a XVIII. századtól észlelték, hogy gyertyát lehet spórolni, ha az órákat a világosság szerint állítgatnánk, évente kétszer, de csak az első világháborúban érett tetté a kényszer.
Mint a 24.hu összeállításában olvasható, a második világháború is sürgette az állítgatás véglegesítését, amelyet a század második felére be is vezettek a Föld jelentős részén.
Nálunk a jelenlegi rendszer szerint március utolsó vasárnapján indul a nyári idő, október utolsó vasárnapján pedig visszatérünk a télire. Utóbbi idén október 30-ára esik, azaz most vasárnapra virradóra egy órával többet alhatunk, igaz, egy órával hamarabb lesz sötét (16.31) és világos (6.23) is.
Az ok ugyanaz, amiért az évszakok is váltakoznak: a Föld forgástengelyének dőlése. A Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok. A Napot kerülgetve ez azt jelenti, hogy az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus "biccent" a csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén rövidebbek a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „téli félévben” tartózkodik.