A sarki fény elképesztő színeivel régóta ámulatba ejti az embereket. A légköri látványosság hátterében a Napból érkező részecskék és a légkör interakciója áll. Bár a jelenség rendkívül szép, egyik típusa, az izolált proton fény károsítani tudja az ózonréteget.
Egy új tanulmány alapján ezek a jelenségek akár 400 kilométer széles lyukakat is képesek kialakítani a rétegben – írja a Space.com, amit a 24.hu szemlézett. Az adatok alapján az ózon jelentős része a sarki fény érkezése után másfél órával el is tűnik. A kutatók nem számítottak ennyire roncsoló hatásra.
Az izolált proton fény messze nem olyan látványos, mint a jól ismert sarki fény, de így is észlelhető szabad szemmel. A Napból érkező veszélyes részecskéket a Van Allen-sugárzási övek szűrik meg, néhány részecske viszont képes átjutni, az atmoszférával kölcsönhatásba lépve pedig károsíthatják az ózont.
Szerencsére a folyamat a mezoszférában, nem pedig a jóval kritikusabb sztratoszférában zajlik – jegyzik meg. A mezoszférikus ózon gyorsabban áll helyre, mint a sztratoszférikus – utóbbinál sok esetben az emberi tevékenység okoz sérülést.