A kutatók rábukkantak arra a molekulára, amely felelős lehet azért, hogy kellemes illatokat elviselhetetlen bűzként érzékelnek azok, akiknek szaglására kihat korábbi koronavírus-fertőzésük - írja a The Guardian.
A szaglás elvesztése meghatározó tünet a koronavírus-fertőzötteknél, az Egyesült Királyságban a víruson átesők 18 százaléka nem érez szagokat legalább átmenetileg. Vannak, akiknek torzítja is szagérzékelését a vírus, ennek a jelenségnek a neve parozmia: okai azonban eddig feltáratlanok voltak.
Ez a vegyület felel a torzult szaglásért
A kutatók most egy rendkívül erős szagmolekulát azonosítottak, amely a jelek szerint kiválthatja azt az undorérzetet, amelyet sok parozmiában szenvedő ember tapasztal. A kávéban megtalálható 2-furánmetanetiol a normális szaglással rendelkezők számára kávé- vagy popcornszerű illatot jelent, a parozmiában szenvedők azonban jellemzően undorítónak, visszataszítónak minősítették az illatát.
Egy nemrég készített nemzetközi felmérés szerint a vírus miatt kialakuló szaglásvesztést átélők tizede parozmiát is tapasztal közvetlenül a betegséget követően, 6-9 hónappal később pedig 47 százalékra emelkedik ugyanez az arány.
"Eredményünk bizonyíték arra, hogy a parozmia nem csak a fejünkben van, az undor érzése összefüggésbe hozható az ételekben lévő vegyületekkel. Minden bizonnyal a központi idegrendszer is részt vesz az orrból érkező jelek értelmezésében" - mondta el Jane Parker, a Readingi Egyetem Aromaközpontjának igazgatója, a molekulát azonosító kutatás társszerzője.
Elsőként érzékelheti az orr a molekulát
Az undorérzetet leggyakrabban kiváltó élelmiszerek közé tartozik
- a kávé,
- a csokoládé,
- a hús,
- a hagyma, valamint
- a fogkrém.
A tanulmány azt vizsgálta, hogy vannak-e ezekben az anyagokban olyan vegyületek, amelyek felelősek lehetnek az érzetért. A kávéban található százféle aromavegyület közül a parozmiások ki tudták választani azokat, amelyek kellemetlen érzetet keltenek bennük: a 29 önkéntes segítségével a tudósok
15 olyan vegyületet találtak, amelyek parozmiát váltottak ki.
A fő bűnös a 2-furánmetanetil nevű vegyület volt, amelyet az önkéntesek közül 20-an találtak szörnyű szagúnak.
Az orrban több mint 400 szaglóreceptor található, amelyek mindegyike különböző aromákra érzékeny. A 2-furánmetanetil érzékelési küszöbe kivételesen alacsony, ezért valószínűleg ez az egyik első vegyi anyag, amely a szaglás elvesztése után ismét felbukkan az emberi orr radarján. Úgy tűnik, hogy az agy tévesen kategorizálja a szagokat, de az állapot ezen elemének megértéséhez további munkára van szükség. A tanulmány megállapította, hogy a parozmiában szenvedők a kellemetlenebb szagokat is másként élik meg, például a széklet szagát "kevésbé kellemetlennek vagy kekszesnek" írják le.
A hosszú Covidról is született új eredmény
Egy másik kutatás a koronavírus elleni oltásnak a hosszú Covid kialakulásával szembeni védelmét vette górcső alá: mint kiderült, valóban képes csökkenteni az immunizálás ennek kockázatát, de jóval kisebb mértékben, mint eddig hihettük: mindössze 15 százalékkal. A hosszú Covid tünetegyüttese a vírusfertőzésen átesettek mintegy 30 százalékánál alakulhat ki. A tünetekben és azok fennállásának idejében nincsen különbség azok közt, akik oltottan és akik oltatlanul kapták el a vírust. Az omikronnal kapcsolatos adatokat ugyanakkor nem tartalmaz a kutatás.