A titkos kamrákat "nyithatná meg" az űrből érkező energetikai részecskéket használó teleszkóp: ennek segítségével a piramis belsejébe is beláthatnának a kutatók, így fény derülhetne arra, mi rejlik a belső kamrákban, írja az NBC News.
A 138 méter magas gízai Nagy Piramis a legmagasabb a Gízában található piramisok közül, egyben az ókori világ hét csodája közül az egyetlen, amelyet még ma is megtekinthetünk. A feltérképezésére szánt teleszkóp a tervek szerint százszor olyan érzékeny lenne, mint a korábbi legjobb műszer, melyet alkalmaztak.
A müonok folyton körülvesznek minket
A teleszkóp kozmikus sugárzású müonokkal pásztázná a piramist: ezek olyan nagy energiájú részecskék, amelyek akkor keletkeznek, amikor a világűrből érkező kozmikus sugárzás lezúdul és összeütközik a Föld légkörében lévő atomokkal.
"Ez egyfajta természetes sugárzás. A kozmikus sugárzás müonjai állandóan becsapódnak a bolygó felszínére, most is áthaladnak rajtunk" - mondta Alan Bross, a projekt vezetője.
A müonok a röntgensugárzásnál hatékonyabban képesek áthatolni szilárd tárgyakon, lehetővé téve a tudósok számára, hogy olyan szerkezetekbe is bepillantsanak, amelyek normális esetben áthatolhatatlanok. Ahogy a müonok a piramison keresztül haladnak, a részecskék kölcsönhatásba lépnek a különböző anyagokkal – gránittal, mészkővel vagy a nyitott üregben lévő levegővel –, és eltérítik energiájukat és fényüket. A kutatók a mérések segítségével
részletes térképeket készíthetnek
a piramis belsejéről.
Már használták a technikát ezen a piramison
A gízai Nagy Piramist feltehetően az i. e. 26. században uralkodó Khufu fáraó kérésére építették. Luis Alvarez fizikus a hatvanas évek végén vetette fel először az ötletet, hogy a piramist a kozmikus sugárzás segítségével vizsgálják meg. Alvarez és csapata két év alatt a piramis mintegy 19 százalékát vizsgálta meg, de az Amerikai Fizikai Társaság szerint nem találtak korábban fel nem fedezett kamrákat az ikonikus építmény belsejében.
A müon-technikát 2017-ben ismét alkalmazták a ScanPyramids nevű különálló projekt részeként, amely az elmúlt évek egyik legjelentősebb felfedezését hozta a helyszínen: egy nagy, rejtett üreg létezését.
A rejtélyes, Nagy Ürességnek nevezett elem rendeltetése még mindig ismeretlen.
Ezekre az eredményekre építve szeretnének egy fejlettebb teleszkóppal több és jobb képet készíteni most a kutatók. Nem kizárt, hogy így majd kiderül, mire használták az ominózus nagy kamrát, és hogy mi van benne, már ha valami található belsejében.
Sok pénzt kell rá gyűjteni
A régészek korábban már megtalálták a királyi kamrát, nagyjából a piramis közepén, és egy kisebb királynői kamrát is a közelben. A piramis belső szerkezetének sok más részletét azonban nem ismerik jól, mondta Bross.
Az új müondetektorokat legfeljebb nyolc szabványos konténerben építenék be, azokat a piramis alapjának eltérő pontjain helyezném ki, és három hónapig működtetnék őket áthelyezés előtt. Három évig kellene ahhoz adatot gyűjteni, hogy a teljes piramist fel tudják térképezni.
A teljes projekt költsége mintegy 5-10 millió dollár,
ami sok, de amennyiben a távcsőrendszer elkészül, az más régészeti projektekben is használható lesz. A Királyok völgyében például eddig fel nem fedezett sírok feltárására lehet alkalmas.