Tíz alma alaptípust vizsgáltak meg kanadai kutatók annak érdekében, hogy kiderítsék, miként változtatta meg az alma tulajdonságait a termesztése. Sean Myles, a kanadai Dalhousie Egyetem mezőgazdasági docense és csapata egy gyümölcsösben dolgozott, amely több mint ezer almafajtát tartalmaz, köztük ősi örökzöld fajtákat és a kazahsztáni erdőkből származó vadalmákat.
Megállapították, hogy az átlagos ma termesztett alma 3,6-szor nehezebb, körülbelül feleannyira savanyú és jóval kevésbé keserű, mint a vadon élő fajok, amelyekből származik – írja a Sky News.
"Történelmi feljegyzések alapján megállapítottuk, hogy az elmúlt kétszáz év almatermesztése a magasabb oldható szárazanyag-tartalmú, kevésbé keserű és a tárolás során kevésbé lágyuló alma irányába mutatott. Eredményeink számszerűsítik az alma termesztésének kezdete óta bekövetkezett jelentős változásokat, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy az alma nemesítése a termesztett alma folyamatos eltéréséhez vezetett a vadon élő elődfajoktól" – írták a kutatók.
A termesztett és a vadon élő alma mindezek következtében genetikusan is eltér egymástól: ezt az almanemesítés több száz évének folyamatos törekvései miatt alakult így.
"A vadon termő alma potenciálisan értékes genetikai anyagot kínál, amely hasznos lehet az alma javítása szempontjából" – tették hozá.
Az alma a világ egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcse, termesztése legalább 7000 éves múltra tekint vissza.