A klímaváltozás miatt a jövőben 1300 évnél hamarabb is találkozhatunk majd ilyen extrém magasságú hullámmal a szakértők szerint: a mostani 17,6 méteres, mintegy négy emeletnyi magasságba emelt egy, a vízmozgásokat rögzítő bóját Brit Kolumbia partjához érkezve.
Az ilyen jelenségeket sokáig a tengerészfolklór részének tekintették, ám 1995 január elsején egy 26 méteres hullám csapott le egy olajfúrótoronyra Norvégia partjainál. A torony neve után Draupner-hullámnak elnevezett gigász átírt mindent, amit addig a hullámokról gondoltunk, írja a Sky News.
Azóta tucatnyi hullámóriást érzékeltek és írtak már le: ezek közt voltak olyanok is, amelyek tavakban keletkeztek. Váratlan megjelenésük és hatalmas erejük nagyon veszélyessé teszi ezeket. A 2020 novemberi objektív méretében nem haladta meg a Draupner-hullám magasságát, de relatív mérete a környező hullámokhoz képest egészen kivételes volt. A 25,6 méteres Draupner-hullám melletti hullámok átlagosan 12 méteresek voltak, így az alig több mint kétszer haladta meg szomszédai méretét,
az Ucluelet nevet kapó tavalyelőtti hullám azonban háromszor akkora volt, mint a körülötte kialakuló hullámok.
"Az Ucluelet hullám valószínűleg a valaha feljegyzett legszélsőségesebb hullám. Csak néhány óriáshullámot figyeltek meg közvetlenül magas tengerszint feletti állapotokban, de egy sem volt ilyen nagyságrendű" - mondta Johannes Gemmrich, a Victoria Egyetem munkatársa.
A hullámok kiszámíthatatlansága és a víz puszta ereje hihetetlenül veszélyessé teheti ezeket az óriáshullámokat a tengeri műveletekre és a lakosságra nézve.
"A szélsőséges hullámok előrejelzésének lehetősége továbbra is nyitott kérdés, de adataink segítenek jobban megérteni, hogy mikor, hol és hogyan alakulnak ki, valamint az általuk jelentett kockázatokat is jobban átlátjuk már" - tette hozzá a MarineLabs vezérigazgatója, Scott Beatty.