Pontosabb klímamodellek, biztonságosabb hajózás, új lehetőségek telekommunikációs kábelek lefektetésére, a tengeri élőlények védelme és szélerőművek kialakításának jobban kiaknázható lehetőségei: csak néhány az előnyök közül, melyet a pontosabban feltérképezett tengerfenék jelent.
Érzékelőkkel felszerelt víz alatti robotjárművek segítenek az adatok összegyűjtésében, minden eddiginél gyorsabban és olcsóbban. Sok jármű azonban rövid élettartamú akkumulátorral működik a CNN cikke szerint, melynek feltöltéséhez vissza kell térnie egy hajóra vagy a partra, ami megnehezíti a tenger távolabbi részeinek feltérképezését.
A hőingadozás szolgáltat energiát
A Seatrec nevet viselő startup igyekszik ezt a problémát megoldani azzal, hogy a víz alatti hőmérsékletkülönbségek kihasználásával tölti újra az akkumulátorokat.
Az energiamodul telepíthető meglévő robotokra vagy a Seatrec saját eszközére. Utóbbi egy kilométer mélyre képes merülni azért, hogy megvizsgálja a tengerfenék kémiai összetételét és domborzatát, emellett szonár segítségével térképet készít a környező területről. Ezt követően a robot visszatér a felszínre, hogy műholdas úton küldje el az adatokat.
Ahogy az eszköz az óceán hidegebb és melegebb részei között mozog, a modul belsejében lévő anyag megolvad vagy megszilárdul, ami hőenergiát termelő nyomást hoz létre, mely a robot generátorát hajtja.
A robot alapmodellje 20 ezer dollárba kerül, a Seatrec rendszeréhez való csatlakoztatás pedig további 25 ezerbe. Az ingyenes, megújuló energiához való hozzáférés és a hosszabb vízben maradás lehetősége azonban a startup szerint hosszú távon akár ötször olcsóbbá teszi az adatgyűjtést. A cég évente kevesebb mint 100 készüléket gyárt, elsősorban tengeri kutatók számára, de a technológia könnyen skálázható - a Seatrec energiamodulja utólag is felszerelhető a meglévő térképező eszközökre, hogy növelje azok hatótávolságát.
Ebben az évtizedben szeretnék elkészíteni
Jamie McMichael-Phillips, a Nippon Alapítvány Tengerfenék 2030 projektjének igazgatója szerint a mélytenger távolabbi részeinek feltérképezéséhez elengedhetetlenek az új technológiák, amelyeknek hatótávolsága meghaladja a jelenleg használatos adatgyűjtő eszközökét.
"A Föld felszínének feltérképezésével ellentétben, ahol kamerát vagy műholdakat használhatunk, a tengerben a fény nem hatol át a vízoszlopon, így a szonárrendszerek használatára vagyunk korlátozva"
- mondja McMichael-Phillips.
A Tengerfenék 2030 projekt négy éve indult, célja felhívni a figyelmet a tengerfenék fontosságára, egyértelmű célt adva a kutatóknak és a vállalatoknak: az évtized végére térképezzük fel a teljes tengerfeneket.
Egy Mars-misszió árába kerül a teljes térkép
Még a feltérképezés ütemét gyorsító, egyre nagyobb számban elérhető technológiai lehetőségek ellenére is nagy logisztikai és pénzügyi kihívást jelent ennek a térképnek az elkészítése. A Seatrec becslései szerint 3000 eszközük szükséges a teljes térkép létrehozásához: a vállalat 2 millió dolláros tőkebefektetést gyűjtött be, hogy több eszközt tudjon készíteni a cél érdekében.
Ez azonban csak csepp a tengerben ahhoz a tőkéhez képest, amely az óceán teljes felméréséhez szükséges, és amely McMichael-Phillips szerint valahol
3 és 5 milliárd dollár között van,
ami egy Mars-misszió költségének felel meg. Itt az ideje ugyanakkor annak hogy saját bolygónkra is áldozzunk ekkora összeget, ne csak a távoli égitestek megfigyelésére.