2019-ben 4,2 millió gyermek született az Európai Unió tagállamaiban, ami ezer lakosra vetítve 9,3-es születési aránynak felel meg. Összehasonlításképpen ez az arány 1970-ben 16,4, 2000-ben pedig 10,5 volt – idézi a novekedes.hu az Eurostat közelmúltban publikált tanulmányát.
Az átlagos termékenységi ráta – egy nőre jutó élveszülések száma – hullámzóan alakult az elmúlt két évtizedben, 2019-ben 1,53-et mutatott, a legalacsonyabb Máltán (1,14), a legmagasabb Franciaországban (1,86) volt. Magyarországon emelkedő tendencia mellett az átlag fölötti 1,56-es mutatót regisztrálták.
A fejlett országokban a népesség mértékének állandó megtartásához szükséges egy nőre jutó élveszülések átlagos száma 2,1. Ettől elmarad még az EU-ban a legmagasabb termékenységi rátát mutató Franciaország (1,86) is. A legalacsonyabb termékenységi arányt Máltán (1,14), Spanyolországban (1,23), Olaszországban (1,27), Cipruson (1,33), Görögországban és Luxemburgban (1,34) regisztrálták.
A termékenységi arányszám Magyarországon 2019-ben 1,56 volt, a mélypontot 2011-ben regisztrálták, 1,23-as értékkel. Hazánkra is igaz, hogy egy nőnek 2,1 gyermeket kellene vállalnia, hogy ne csökkenjen tovább a népesség.
A nőknek 30 év alatt kevesebb gyermekük van, mint mint a fölött
A tanulmány mások mellett azt is megállapítja, hogy az EU-ban a nők egyre érettebb korban szülik első gyermeküket. 2001-ben a 25–29 éves nők termékenységi rátája volt a legmagasabb az összes korcsoport között, de ez most már a 30-34 évesekre tolódott, s a ráta a 35 évesnél idősebb korban is emelkedik.
2019-ben 29,4 év volt a nők átlagéletkora az első gyermek születésekor az EU-ban, a legfiatalabban Bulgáriában (26,3 év), a legérettebben Olaszországban (31,3) szültek. Magyarországon ez a mutató 28 év.