INFORÁDIÓ
2021. május 12. szerda
Pongrác

koronavírus

covid-19

oltás

vakcina

janssen

A Janssen gyógyszergyártó üzeme a hollandiai Leidenben 2021. március 10-én. A cég laboratóriumában fejlesztették ki a Johnson and Johnson amerikai multinacionális vállalat egyadagos koronavírus elleni vakcináját, amelynek alkalmazását várhatóan március 11-én engedélyezi az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága. Uniós tisztviselők szerint a szállítások várhatóan áprilisban kezdődnek.

Félrement a Janssen védekezése

Infostart

Egy tanulmányra hivatkozva állították, a Pfizer és a Moderna koronavírus elleni oltásának beadása után is előfordulhat vérrögösödés, az azt jegyző kutatók ugyanakkor állítják, ők nem írtak le ilyesmit.

Miután a Janssen, a Johnson&Johnson gyógyszeripari vállalatának oltása is össztűz alá került a beadását követően ritka esetben kialaluló vérrögösödés kapcsán, a vállalat közleményt adott ki, amelyben egy kutatásra hivatkozva azt állította, a Pfizer és a Moderna vakcinájának kapcsán is ismert a probléma, írja a CNN. Eun-Ju Lee, a kutatást végző orvos ugyanakkor azt mondja, nem találtak vérrögösödésre utaló jeleket a fent említett vakcinák kapcsán. "Semmi olyan ijesztő dologra nem bukkantunk, mint ami a Johnson&Johnson oltásával történik" - fogalmazott a kutatás vezető szerzője.

A Janssen vakcinájával oltott hétmillió ember esetében legalább hétnél alakult ki agyi vérrög: egy férfinál még a klinikai kísérletek fázisában, hat nőnél pedig a vészhelyzeti engedély kiadását követően. A védőoltás használatát felfüggesztették, a gyártó pedig sikertelenül igyekezett enyhíteni felelősségének mértékét.

Lee és kollégái az említett kutatásban a Pfizer vagy a Moderna oltásával immunizált tízmilliók adatait elemezték. Egy szűk csoportot találtak, akiknél alacsony vérlemezkeszám alakult ki a vakcina beadását követően, vérrögökkel kapcsolatban ugyanakkor nem vizsgálódtak.

Paul Offit, az amerikai gyógyszerengedélyezési hivatal, az FDA egyik tagja

felelőtlen kijelentésnek nevezte a Johnson&Johnson közleményében foglaltakat,

annak fényében főként, hogy sok amerikai hezitál még, hogy beoltassa-e magát koronavírus ellen.

A cég a CNN kérdésére, miszerint miért állítottak olyasmit, hogy vérrögökről is említést tesz a jelentés, miközben erről nincs szó, nem válaszolt, mindössze annyit közöltek, hogy tisztában vannak ezeknek a meglehetősen ritkán előforduló események a létezésével, és megtesznek mindent, hogy ezek hátterére fény derülhessen, illetve fontos számukra a készítményeiket használók biztonsága. Épp ezért támogatják, hogy a ritkán előforduló állapot tünetei közismertek legyenek, hogy így megfelelő diagnózist követően kezelésben részesülhessenek az érintettek, és jelentsék is a mellékhatásokat.

A Johnson&Johnson április 9-én adott ki közleményt, melyben bejelentette, hogy vizsgálja a vérrögösödés jelenségét oltása kapcsán, illetve azt írta, ismeretes számára a tény, miszerint minden oltás kapcsán kialakulhat trombocitopénával, azaz alacsony vérlemezkeszámmal együtt jár tromboembolikus esemény, azaz vérrögösödés. Az állítást a fent jelzett tanulmánnyal támasztották alá, ugyanakkor abban alacsony vérlemezkeszámról írnak 17 oltott esetében, ami egészen más, mint a vérrögösödés.

A Johnson&Johnson korábban megkereste a Pfizert és a Modernát, hogy együttműködve kutassák a vérrögösödést, ám a két gyár elutasította ezt

azzal, hogy oltásaik biztonságosak. Az AstraZeneca ugyanakkor elfogadta az ajánlatot: ez a cég a másik gyógyszergyártó, amelynek oltása kapcsán vérrögösödés alakulhat ki.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Sem van der Val
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018