INFORÁDIÓ
2021. április 21. szerda
Konrád

izland

vulkán

harangi szabolcs

Egy nő fényképezi, ahogy izzó lávafolyam ömlik egy vulkán kráteréből az izlandi fővárostól 30 kilométerre délnyugatra, a Reykjanes-félszigeten 2021. március 23-án. A szigetnek ezen a részén utoljára 800 éve fordult elő vulkánkitörés.

Merre tovább, izlandi vulkánkitörés?

Infostart

Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető foglalta össze, hogy miről vallanak a lávakőzetek.

Több mint egy hete tart Izlandon a Geldingadalir vulkánkitörés. Az elzárt völgyben zajló látványos vulkánkitörés érdeklődők ezreit vonzza minden nap. Az izlandi hatóságok rendkívül felkészültek: turistaösvényt jelöltek ki, hogy a bő másfél órás gyaloglás során mindenki biztonságosan elérje a célt és haza is tudjon térni, bár az első napokban többen eltévedtek.

Az első vélemények még azt jósolták, hogy ez egy meglehetősen kis vulkánkitörésnek tűnik és valószínűleg nem tart tovább, mint néhány nap, esetleg néhány hét. Most már viszont az előrejelzések éveken, sőt évtizedeken keresztül tartó vulkánkitörést prognosztizálnak. Mitől ez a változás?

Harangi Szabolcs szerint

a válasz a lávakőzetekben van.

A vulkáni kőzetek vizsgálata segít jobban és mélyebben megismerni a vulkáni működés okát és hajtóerejét! Szakmai körökben is széles elismerést kapnak az izlandi szakemberek, akik gyorsan és hatékonyan lépnek és elemzik a vulkáni működés minden mozzanatát. A vulkáni működés előrejelzésében vagy egy már zajló kitörés monitorozásában általában arra gondolunk, hogy a fő hangsúly a földrengés adatokon, a felszínemelkedés megfigyeléseken és a gázok elemzésén van. Ezek mind olyan jelek, amik a magma mozgását jelzik.

De mi van a főszereplővel? Mit tudunk a magmáról és mit szeretnénk tudni, hogy jobban megértsük a vulkáni működést? Ez a kérdés korábban háttérbe szorult, azonban ma már egyre inkább megkerülhetetlen részéve válik a vulkanológiai vizsgálatoknak.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője kiemelte: a vulkáni kőzetek, a korábbi vulkánkitörések (amelyekről nincs közvetlen megfigyelés) egyetlen tanúi. Ezek tükrözik a kitörést tápláló magma jellegét és ezeknek felszíni formáiból olvasható ki a vulkáni működés lefolyása. Sőt, a vulkáni kőzetek segítenek annak megértésében is, hogy egyáltalán mi indítja el a vulkáni működést, hogyan alakul ki egy kitörésre fizikailag alkalmas magma a magmatározóban, ez milyen gyorsan történik, és miért indul a felszín felé és azt milyen gyorsan éri el! Összességében kijelenthetjük: a vulkáni kőzetek elemzése kulcsfontosságú a vulkáni működés jobb megértésében a forrástól a felszínig.

Példaértékű gyorsasággal, 48 óra alatt megtörténtek a lávakőzetek első elemzései és ebben nagy szerepet játszott egy, az ELTE TTK-n végzett geológus, Bali Enikő, aki most az Izlandi Egyetem docense. Bali Enikő az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén, Szabó Csaba litoszféra kutatócsoportjában dolgozott már hallgatóként is, itt szerezte meg doktori fokozatát. Több külföldi egyetem után került Izlandra és itt kamatoztatja most kőzettani és geokémiai tudását. Már fontos szerepet játszott a 2014-15-ös Holuhraun kitörés kőzeteinek elemzésében és most is új elemeket tudott bevinni a vizsgálatokba. Ez pedig a lávakőzetben lévő kristályok nagy felbontású elemzése és az adatok értelmezése.

Bali Enikő és kutatótársai nagy figyelmet kapó eredményeket produkáltak, ami alapján újra kellett értelmezni a vulkáni működés természetét és jövőjét is! A lávakőzetek kémiai összetétele bazalt, de ami lényeges, hogy különbözik a Reykjanes-félsziget korábbi kitöréseit tápláló magmáétól és inkább a 7000-14000 éve zajlott nagy térfogatú lávakőzeteket eredményező vulkánkitörésekhez hasonlít! A kémiai összetételből az olvasható ki, hogy nem sokban különbözik a földköpeny olvadása során kialakult magma összetételétől! Ez azt jelenti, hogy a magma közvetlenül a földköpenyből tör fel, mégpedig 17-20 kilométer mélységből és nem áll meg a földkéregben, nem hoz létre magmakamrát, hanem egyből a felszínre tör! Miért kapták fel a fejüket a legtapasztaltabb izlandi vulkanológusok erre az eredményre? Azért mert az ilyen típusú magmák jellemzően nagy térfogatú lávafolyamokat, kiterjedt pajzsvulkánokat építenek, mégpedig hosszú időn keresztül, évek-évtizedek alatt!

A másik fontos következmény – folytatta az intézetigazgató egyetemi tanár –, hogy a földköpenyből érkező magma oldott gázokban gazdag. Itt jött Bali Enikő másik fontos mérési eredménye. Nagy pontosságú elektronmikroszonda méréssel meghatározta a kristályokban lévő néhány 10 mikronos kőzetüvegzárványok (csapdázódott olvadékcseppek, amelyek hirtelen megdermedve kőzetüveggé szilárdultak) és a lávakőzet üveges alapanyagának kéntartalmát. A különbség nagyon jelentős: az előzőben 1140 g/t, az utóbbiban pedig 250 g/t kéntartalom van. Hova tűnt 890 g/t kén? A vulkáni kitörés során mérik a levegőbe jutott gázok mennyiségét is és azt tapasztalták, hogy jelentős a kén-dioxid gáz mennyisége, mégpedig majdnem annyi, mint az Egyesült Királyság ipari és egyéb létesítményeiből egy nap alatt légkörbe kerülő kén-dioxid gáz mennyisége! A kén tehát gázokban távozik, ugyanis a nyomás csökkenésével gázbuborékok formájában kivált a magmából, majd jut a légkörbe kén-dioxid és kén-hidrogén formájában! Márpedig ez súlyos légszennyező anyag és ezért fontos monitorozása, mert komoly problémákat okozhat, ha ez lakott településekre jut.

A kőzettani eredmények alapján, ma már az a prognózis, hogy

ez a vulkáni működés hosszan eltarthat,

hiszen a földköpenyben óriási mennyiségű magma van és a 1,5 éven keresztül tartó földrengések során meggyengült, repedésekkel, hasadékokkal átjárt földkérgen keresztül gyorsan a felszínre tud törni. Ez pedig egy teljesen új helyzetet teremt. Nem példa nélküli, hiszen a hawaii Kilauea területen 1983 és 2018 között megállás nélkül 35 éven keresztül zajlott a vulkáni működés. De, azért itt más a helyzet,

Izland legnagyobb népsűrűségű részén vagyunk és ilyet a modern történelemben még nem tapasztaltunk.

Meg kell tanulni együtt élni egy ilyen természeti eseménnyel, folyamatos előrejelzést kell adni, a tudósoknak pedig egy ritka lehetőség, hogy a Föld egy különleges folyamatát modern műszerekkel közvetlenül meg tudják figyelni és elemezni, ami a földtudomány számára óriási friss tudást nyújt, és ami kulcsfontosságú a jelen és más vulkáni kitörések előrejelzésében.

Nyitókép: MTI/AP/Marco Di Marco
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018