Nyitókép: MTI/Varga György

Hasznot húznak két balatoni inváziós fajból

Infostart
2021. február 28. 06:00
Nehéz mit tenni a már megtelepedett inváziós kagylófajokkal - kettő esetében most mégis kínálkozik megoldás.

Egyre több nem őshonos, viszont gyorsan elszaporodó faj van Magyarországon is, és a jelenségtől nem mentes legnagyobb tavunk sem. Ha egy inváziós faj jól érzi magát és megtelepszik valahol, meg lehet próbálni pusztítani, ritkítani, és el lehet gondolkodni azon is, hogyan vehetjük hasznát, ha már itt van. Ez utóbbi megfontolás fordította az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) munkatársainak figyelmét két inváziós balatoni kagylófajra, amelyek – mint kiderült – kiválóan alkalmasak édesvízi ragadozó halak mesterséges táplálására.

Talán nem túl közismert, hogy a gazdasági célból nevelt ragadozó halakat tengeri rokonaikból származó halliszttel táplálják. Ez tartalmazza a feldolgozás során keletkező olyan hulladékot, mint a csontok és a belsőségek, illetve a kereskedelmi szempontból értéktelen egyedeket teljes egészében.

Édesvízi halat tilos édesvízi halból készült takarmánnyal táplálni, mert nagyüzemi körülmények között elkerülhetetlen lenne a kannibalizmus, ami pedig veszélyes betegségek terjedéséhez vezethet

- mondta a 24.hu-nak Balogh Csilla, a projekt szakmai vezetője, az ELKH ÖK BLI tudományos munkatársa.

Csakhogy a tengeri halliszt egyre drágább, van viszont két, a Balatonban inváziósként jelen lévő faj, amely alkalmas hasonló termék készítésére: a vándorkagyló és a Dreissena bugensis (bugi vándorkagyló, kvagga kagyló). Ezek hatalmas számban vannak már jelen a tóban, sőt utóbbi például a Siófoki-medencéből már ki is szorította az előbbi fajt.

A kutatók igazolták, hogy e kagylókból kiváló minőségű, a tengeri halliszttel közel megegyező tápanyagtartalmú tápot lehet készíteni. Kidolgozták a kagylóhús és héj elválasztási technológiáját, illetve kidolgozták a haltakarmányozásba vont kagylók mesterséges tartási feltételeit. Sőt, van módszerük már egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal bíró alga törzset, amely ráadásul a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosította.

A kutatók által kidolgozott tenyésztés jelenleg szigorúan zárt rendszerben zajlik, kimondottan odafigyelve arra, hogy a kagyló, vagy annak lárvája onnan ki ne kerüljön – a gyakorlati hasznosítás még odébb van.