Az emberiség fejlődése elpusztítja az ökoszisztémát, holott az biztosít az emberiség számára vizet, élelmet és levegőt, vélekedik Partha Dasgupta, a Cambridge Egyetem közgazdásza, egy frissen megjelent, mérföldkövet jelentő elemzés szerzője. A termelési, fogyasztási, gazdasági szokások mellett annak is meg kellene változnia, amit gyermekeinknek tanítunk, vélekedik a szakértő, akit a The Guardian cikke idéz a hatszáz oldalas tanulmány kapcsán. Az elemzés elkészültét a brit kincstár támogatta: ez volt az első alkalom, hogy hasonló szervezet finanszírozott kutatást a természet közgazdaságtani fontosságával kapcsolatban.
Pusztítjuk a természetet
Az anyag szerint 1994 és 2014 között negyven százalékot zuhant az egy főre eső természeti tőke mennyisége, ezért az ENSZ idén rendezendő, biodiverzitásról és klímaváltozásról szóló konferenciáin fontos lenne, hogy a nemzetközi közösség teljesen átgondolja a természet megközelítését.
"A természet az otthonunk. A jó közgazdaságtan megkövetelné, hogy jobban kezeljük ezt az erőforrást ”- mondta Dasgupta. „Az igazán fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés azt jelenti, hogy felismerjük: hosszú távú jólétünk a természeti javak és szolgáltatások iránti igényünk újragondolásán alapul, figyelembe véve azt, mennyit tud ebből a természet kielégíteni. Ez azt is jelenti, hogy a természettel való interakcióink hatásaira is figyelünk. A koronavírus megmutatta, mi történhet, ha ezt nem tesszük meg" - tette hozzá.
Az elemzés előszavát jegyző David Attenborough elmondhatatlanul fontosnak tartja az abban leírtakat.
"Ha továbbra is ennyi kárt okozunk, egész ökoszisztémák fognak összeomlani. Ez valós kockázat.
Az elemzés a biológiai sokféleséget helyezi a közgazdaságtan középpontjába: megmutatja, hogyan segíthetünk a természeti világ megmentésében az utolsó pillanatban - és ezzel menthetjük meg önmagunkat is" - fogalmazott.
Eltűnő fajok és élőhelyek
Az ember az élővilágra gyakorolt hatása tagadhatatlan: 1970 óta 68 százalékkal esett vissza az állatállomány nagysága, állandóak az erdőirtások, szakértők szerint a hatodik tömeges fajkihalás zajlik jelenleg. A világ emlőseinek mindössze 4 százaléka el szabadon.
Dasgupta jelentésében azzal az ötlettel állt elő, hogy az országok GDP-jének számításába ezentúl az általuk elpusztított természeti erőforrásokat is kalkulálják bele negatív előjellel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az óceánok és az esőerdők megóvását a globális közjó érdekében priorizálja az emberiség. A szegényebb országok pénzt kaphatnának ezek megtartásáért cserébe, a túlhalászásért pedig fizetniük kellene azoknak, akik elkövetik azt. Jelenleg a kormányok a természet károsításáért többet fizetnek, mint a védelméért.
Gazdasági üggyé is válhat a természet
"A Dasgupta-jelentés azt mutatja, hogy gyorsan fogy a természeti tőke, aminek meg fogjuk fizetni az árát" - mondja Lord Stern, a London School of Economics professzora. "A tendenciák megfordítása azonnali cselekvést igényel, ennek jelentősen kevesebb költsége lenne, mint ha tovább késlekedünk" - tette hozzá.
Egy 2019-es ENSZ-jelentés a biodiverzitásról megállapította, hogy a társadalmat veszélyezteti a Föld természetes életfenntartó rendszereinek gyorsuló hanyatlása:
milliónyi faj áll a kihalás szélén
és a természetes élőhelyek fele pusztult el.
Bob Watson, ennek a jelentésnek a szerzője fontosnak tartja, hogy a Gasgupta-jelentést nem természetvédelmi, hanem pénzügyi szerv készíttette, így talán az ügy egyre inkább gazdasági témává is válik.