A tengerek melegedése azokat a felszínhez közel élő fajokat veszélyezteti a leginkább, amelyek nem tudnak az élőhelyükről elköltözni, a szóban forgó kutatás velük, csigákkal, kagylókkal foglalkozott. Ők nem tudnak lejjebb vándorolni, hogy kellemesebb környezetbe kerüljön. Nehéz helyzetbe hozza őket a felmelegedés, mert a szaporodásuk hőmérsékletfüggő, és a melegebb vízben kevesebb gáz, így oxigén tud oldódni – mondta az InfoRádiónak Németh Szabolcs biológus, a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke.
A Földközi-tengeri sekély vizeivel ellentétben az árapály-tartományokban élő állatok jobban alkalmazkodtak a magasabb hőmérsékletekhez. A mélytengeri területeken sem szembetűnő a változás, mivel a hőmérséklet emelkedése ott kevésbé erőteljes.
A Földközi-tenger abból a szempontból speciális, hogy télen hideg, nyáron meleg van, így hőváltó rétegek alakulnak ki. A felső öt-tíz méteres régió sokkal melegebb, mint a mélyebb réteg.
A másik fontos tényező, hogy a Szuezi-csatornán keresztül fajkicserélődésre van lehetőség a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között,
így megjelennek olyan fajok is a Földközi-tengerben – mert a cserélődés jobbára ebbe az irányba megy –, amelyeknek nincs ellenségük, ilyen például a tűzhal.
Németh Szabolcs saját merülési élményeit is elmondta ezzel kapcsolatban. Ciprus környékén van sok, a búvárok körében híres hajóroncs, az egyik mellett tűzhalak tömkelege figyelhető meg, ezek tíz éve nem voltak ott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Karib-tengeren még súlyosabb ez a probléma, ott arra biztatják a búvárokat, hogy vadásszák le a tűzhalakat, mert akkora károkat okoznak. Ami azért sajátságos, mert a búvároknál alapvetően az a szabály, hogy hagyják érintetlenül a természetet.