A Dél-Amerikától egészen Afrika délnyugati részéig terjedő Dél-atlanti anomália már évek óta foglalkoztatja a tudományos élet képviselőit. Ez egy nagy kiterjedésű „folt", ahol a mágneses mező különösen gyenge.
A jelenség a földi életre nincs hatással, a műholdakra és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) viszont már annál nagyobb veszélyt jelent, a folton keresztülhaladó űreszközök ugyanis jobban ki vannak téve a kozmikus sugárzásnak – idézi az Origo a Science Alert tudományos portlál cikkét. A Napból érkező töltött részecskék ugyanis károsítják a műholdak rendszereit, ami kezdetben nem tűnt komolynak, idővel azonban
megvan a veszélye a súlyosabb meghibásodásoknak, adatvesztéseknek is.
A NASA szakértője, Terry Sabaka geofizikus szerint a földi mágneses mező egy komplex képződmény, amit elsősorban a Föld mélyén található olvadt vas áramlása generál.
Erre a mozgásra ugyanakkor több tényező is hatással van: az egyik az afrikai kontinens alatt, a külső mag és a földköpeny között húzódó sűrű kőzetréteg, ami az áramlás zavarásával hozza létre Dél-atlanti anomáliát. Viszonylag friss megfigyelés, hogy
a folt lassan északnyugati irányba mozdul el, és kettéválni látszik.
Hogy ez miként befolyásolja a Dél-atlanti Anomália jövőjét, nem tudni. 11 millió évvel ezelőtt egy mostanihoz hasonló anomália már okozott zavart a mágneses mezőben, ezért több kutató is úgy véli,
a jelenség nem a mágneses pólusváltás előfutára lehet.