A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilícium chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban mutatták be új fejlesztésüket az egyetemen lévő nemzeti részecskegyorsító laboratórium (SLAC) kutatói.
"A legnagyobb részecskegyorsítók olyanok, mint az óriás teleszkópok. Nagyon kevés létezik a világon, és a kutatóknak el kell utazniuk azokra a helyekre, ahol ezek működnek" - mondta Jelena Vuckovic, a kutatócsoport vezetője.
"Miniatürizálni akarjuk a részecskegyorsító technológiát oly módon, hogy az széles körben hozzáférhető legyen mint kutatási eszköz" - tette hozzá.
A kutatók azt tervezik, hogy 2020 végére az alig hüvelyknyi (2,5 centiméter) chipen a fénysebesség 94 százalékán - vagy egymillió elektronvolton - lesznek képesek elektront gyorsítani.
A chipre épített részecskegyorsító technológiája elvezethet új radiológiai terápiákhoz a daganatos betegségek kezelésében. Jelenleg a röntgengépek egy szobát elfoglalnak, és a betegeknek védőpajzsot kell viselniük a járulékos károsodás elkerülésére.
"Tanulmányunkban elkezdtük bemutatni, hogy lehetséges lehet elektron sugárnyalábot közvetlenül a tumorba juttatni úgy, hogy az egészséges szöveteket nem károsítjuk" - mondta Robert Byer, a tanulmány társszerzője.