A chipbe ültetett mesterséges idegsejtek képesek arra, hogy egy betegség vagy egy sérülés miatt a feladataikat ellátni nem képes idegsejtek helyett továbbítsák az elektromos jelet a megfelelő agyi területekre - írja a Qubit.
A kutatócsoport egy szimuláció segítségével azonosította, hogyan reagál a patkányok agya két különböző típusú ingerre. A szimuláció elsősorban a hippokampuszban feldolgozott agyi folyamatokat modellezte. Az így kapott adatokat használták fel a chip megépítésében:
a szerkezetben a szervezetünkben jeltovábbítást végző ioncsatornákat imitáló mesterséges ioncsatornákat hoztak létre.
A kutatók szerint a szerkezetet akár szívbetegségben vagy Alzheimer-kórban szenvedők tüneteinek enyhítésére is használni lehet majd. A krónikus szívelégtelenségnél a központi idegrendszeri idegsejtek azok, amelyek nem reagálnak megfelelően az idegrendszeri visszacsatolásokra. A mesterséges neuronok segítségével azonban visszaállhat a szív és az idegrendszer közti normális működés.
A kutatók azt is hozzátették, hogy
a szívbetegségeken és az Alzheimer-kóron kívül más neurológiai betegségek kezelésében is komoly előrelépést jelenthet a chip
- írja a Financial Times.
Jelenleg csak a már bevált pacemakerek alkatrészeként kezdik el a chipeket tesztelni, remélve, hogy ez a kiegészítő javítja majd azok hatékonyságát. Ezeket a felturbózott implantátumokat azonban egyelőre embereken nem lehet még kipróbálni, az első kísérletek állatokkal fognak zajlani.