Egy új részecskére utaló nyomokat találtak a berillium-8 atommag legerjesztődése során, illetve most, legújabban, amit a sajtó felkapott, a hélium-4 esetén is – fogalmazott az InfoRádiónak Krasznahorkay Attila. A felfedezések egy új spektrométernek köszönhetőek, amely a nagyenergiás elektronok és pozitronok detektálására szólgál, megmérve ezek energiáját, valamint az egymáshoz képesti szögét is.
Az eszköz egyedülálló,
sehol a világon nem létezik ilyen nagyhatásfokú és jó energiafelbontású spektomérer, tette hozzá a debreceni intéztet tudományos osztályvezetője.
Az a terület, amelyet az Atommagkutató Intézetben jelenleg vizsgálnak, az az atommagfizika és a részecskefizika között van valahol, miután az előbbi tudománynak túl nagyok, míg utóbbinak túl kicsik ezek az energiák, így érthető módon, ennek megfelelően ezt eddig még senki nem vizsgálta – magyarázta a szakember.
Az új részecskéről azt már kiderítették, hogy egy elemi bozon, amelyek rendszerint egy kölcsönhatáshoz kapcsolódnak, erős, vagy gyengébb kölcsönhatáshoz, magyarázta a szakember. Ilyen bozon például a foton, ami többek között a fény elemi részecskéje.
A most talált bozon azonban az eddigi elméletekkel, a részecskefizika sztenderd modelljével, amivel egyébként jelenleg a látható világunk összes jelenségét értelmezni tudjuk, nem értelmezhető, vagyis ez nem tudja leírni az új részecskét.
Emiatt mondják azt róla, hogy ehhez egy új kölcsönhatás tartozik, az ötödik kölcsönhatás, ami
talán értelmezni tudja a sötét anyaggal kapcsolatos felfedezéseket is
– fogalmazott Krasznahorkay Attila.
A sötét anyag kifejezést a csillagászok vezették be annak értelmezésére, hogy a csillagok mozgását a galaxisokban le tudják írni. Misztikusan hangzik az egész, jegyezte meg a tudományos osztályvezető, pedig a középiskolában már megtanultuk, hogy a Naprendszerben a bolygók mozgását a Newton-törvényekkel értelmezni tudjuk. Ugyanígy próbálták meg értelmezni a sokkal nagyobb távolságokban található galaxisokban a csillagok mozgását, de sajnálatos módon ez egyáltalán nem sikerült – tette hozzá. A Newton-törvények azt mondják, hogy minél távolabb van a galaxis magjától egy csillag, annál kisebb sebességgel kellene mozognia. A megfigyelt sebességek viszont egyre növekednek, amit kifele haladunk a centrumból, ennek az értelmezésere vezettek be egy eddig láthatatlan, ismeretlen anyagot, amit sötét anyagnak nevezetek el.
A sötét anyaggal kapcsolatban a csillagászok azt állítják, hogy
mindössze 5 százalékát ismerjük az anyagnak, ami a világegyetemet alkotja, a maradék 95 százalékát nem. Vagyis egy óriási szám, amit nem ismerünk, ehhez vezethet most közelebb az új részecske, és általa a világegyetemet is jobban megismerhetjük.