eur:
394.31
usd:
369.55
bux:
65208.27
2024. április 19. péntek Emma
Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára (k) a Svéd Király Tudományos Akadémia stockholmi 2019. október 9-i sajtótájékoztatóján bejelenti, hogy a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham angol és Josino Akira japán tudósok (kivetítőn, b-j) kapják megosztva az idei kémiai Nobel-díjat.
Nyitókép: MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Naina Helen Jama

Az egész tudományos közösség régóta vár erre a Nobelre, ami nem is meglepő

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat.

Minden akkumulátorban van két elektród, egy anód és egy katód, a kettő között pedig valamiféle elektrolit, ami a töltésáramlást biztosítja – magyarázta az InfoRádiónak Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének munkatársa, hozzátéve, hogy a lítiumion-akkumulátorok esetében, ahogyan a nevük is mutatja, a lítiumionok gondoskodnak a töltéstárolásról.

Az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője úgy véli, azért kapták hárman megosztva az idei kémiai Nobel-díjat, mert egyrészt Whittingham professzor csoportja volt az első, amely először demonstrálta a lítiumionelemek működőképességét, Goodenough professzor – aki 97 évével a Nobel történetének legidősebb díjazottja –, valamint Josino professzor hozzájárulása pedig az volt, hogy olyan anód-, illetve katódanyagot tudtak létrehozni, amivel ezek az elemek hatékonyan és biztonságosan tudnak működni. A szakértő megjegyezte érdekességképp, hogy rengeteg lítiumelem a mai napig a két eredeti anód- és katódanyaggal, vagyis lítium-kobalt-oxiddal és grafitos szénnel működik.

Vestal, 2019. október 9.
A Binghamton Egyetem által közreadott, 2014. augusztus 12-én az egyetem vestali kampuszán készített kép Stanley Whittingham tudósról, aki a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért John Goodenough amerikai és Josino Akira japán tudósokkal megosztva 2019. október 9-én megkapta az idei kémiai Nobel-díjat.
MTI/AP/Binghamton Egyetem/Jonathan Cohen
A Binghamton Egyetem által közreadott, 2014. augusztus 12-én az egyetem vestali kampuszán készített kép Stanley Whittingham tudósról. MTI/AP/Binghamton Egyetem/Jonathan Cohen

Az említett technológiának a nagyon nagy jelentősége, és ami miatt az egész tudományos közösség régóta várta is, hogy Nobel-díjjal ismerjék el a fontosságát, az tulajdonképpen az, hogy

az összes körülöttünk lévő, hordozható eszközt, legyen az egy mobiltelefon, egy laptop, esetleg egy pacemaker, lítiumion-akkumulátorok működtetik

– mutatott rá Janáky Csaba. Ráadásul az egyéb technológiákhoz képest könnyű, hiszen a lítium a legkönnyebb fém, sokkal lassabban merül, és nagy mennyiségű energiát képes tárolni viszonylag kis tömeggel és kis helyen, ami a hordozható eszközök esetében mindenképpen forradalmi, tette hozzá.

Tokió, 2019. október 9.
Josino Akira japán tudós sajtótájékoztatót tart Tokióban 2019. október 9-én, miután ezen a napon a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért az angol Stanley Whittingham és John Goodenough amerikai tudósokkal megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat.
MTI/EPA/Majama Kimimasza
Josino Akira japán tudós. MTI/EPA/Majama Kimimasza

Az elektromobilításra kitérve a Szegedi Tudományegyetem munkatársa megjegyezte, hogy ígéretesek a mostani lítiumion-akkumulátorokról működő elektromos autók, ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezen a területen

szükség lesz új technológiai áttörésekre,

tekintettel arra, hogy sokkal kisebb lítiumkészlet áll rendelkezésre, mint amennyi azokhoz az ambiciózus tervekhez kellene, amik az elektromos autók elterjedésére vonatkoznak. Ezen a területen az elmúlt 10-15 évben ezért nagyon intenzív kutatás irányul arra, hogy miként lehet a lítiumot kiváltani egyéb, egyszerűbb fémionokkal: nátriummal, esetleg kalciummal, magnéziummal. Ez azonban még sokkal inkább a kutatás-fejlesztés időszakában van – magyarázta a szakember, megismételve, hogy így egyelőre ezen a terülten is lítiumakkumulátorokat alkalmaznak, ahogyan jó ideig a hordozható, könnyű eszközök esetében is egészen biztosan azt fognak.

Austin, 2019. október 9.
A Texasi Egyetem által közreadott, 2015. október 7-én Austinban készített kép John Goodenough amerikai tudósról. Goodenough a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért az angol Stanley Whittingham és a japán Josino Akira tudósokkal megosztva 2019. október 9-én megkapta az idei kémiai Nobel-díjat.
MTI/EPA/Texasi Egyetem
John Goodenough amerikai tudós. MTI/EPA/Texasi Egyetem

A 97 éves Goodenough professzor, akit Janáky Csaba személyesen is ismer, a mai napig nagyon aktív kémikus, akinek

"rettentően jó tudományos dolgok jönnek ki a texasi műhelyéből",

miközben végtelenül szeretni való kutató és egy jó modell a fiatalok számára abban a tekintetben, hogy az érdeklődés-vezérelte kutatásnak milyen gyakorlati alkalmazásai lehetnek, és azt miként lehet folyamatosan jobbá tenni – fogalmazott a magyar kutató az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
Izrael megtámadta Iránt - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat

Izrael megtámadta Iránt - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat

Péntekre virradóra megtörtént Izrael válaszcsapása Irán ellen, ennek hatására komoly esést láthattunk az Ázsiai piacokon, és kilőttek a nemesfémek, valamint az olaj is. Ezt követően az európai és amerikai tőzsdéken ugyan a kezdeti aggodalmakat követően nagyobb esés volt várható, a nyitásra azonban jelentősen javult a hangulat. Alapvetően az egész héten rossz hangulat uralkodik a világ tőzsdéin, az izraeli válaszcsapást már beárazták egy bizonyos mértékig a piacok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×