Az emberek ítélőképessége sok esetben másodlagos információkra támaszkodik, amelyeknek nincs igazi forrása. Röviden: azt gondoljuk, amit mások gondolnak - írja a BBC.
Egy egyszerű példával élve: a színházban azt vesszük észre, a közönség egy része a kijárat felé menekül, ebből pedig arra következtetünk, hogy valami baj történt. Azt, hogy baj van, a körülöttünk lévők reakciójából szűrtük le, de mi van akkor, ha őket félrevezették egy téves riasztással vagy az előadás részét képező tűzjelzővel?
Az internetes adatközlés és a közösségi média nagyban átalakította ezt az egyébként természetes gondolkodásmódunkat:
ma már egy teljesen más szinten hagyatkozunk a mások által közölt információkra.
Vincent F. Hendricks és Pelle G. Hansen dán kutatók a jelenséget "információviharnak" vagy röviden "infoviharnak" nevezik: a hirtelen felkapott és gyorsan terjedő információt az ember forrás nélkül elfogadja, pedig sok esetben ezek tévhírek, nem ritkán egy adott internetes közösség által terjesztve.
Mikor egy információ kikerül a közösségi médiába az interneten keresztül, a hétköznapi ember két opcióval rendelkezik: utána néz a hír eredeti forrásának, vagy (ami az egyszerűbb és a gyakoribb megoldás) megkérdezi a többi felhasználót, hogy mit gondolnak.
"Mikor nincs elegendő információ a döntéshez, vagy túl sok idő lenne azokat felkutatni,
sokan racionális megoldásnak látják, hogy azt gondolják, amit a többség mond"
- magyarázta Hendricks és Hansen.
Az igazi probléma abban rejlik, hogy a való világban egy téves konszenzust általában hamar szétoszlatnak egy hivatalos közleménnyel vagy bejelentéssel. Az interneten azonban ez ennél egy kicsit bonyolultabb, hiszen az emberek határozottan elutasíthatnak vagy rábólinthatnak egy hírre, és akárcsak egy valódi vihar, úgy ezek az infoviharok is a felgyülemlett gondolatok kicsapódásának a végeredménye.
A leghatékonyabb módszer, ha az emberek nyitottabb gondolkodásmóddal közelítik meg ezeket a híreket: így egy esetleges tévhitnél vagy hamis hírnél könnyebb szétoszlatni a téves konszenzust.