A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legalább egyharmada el fog tűnni a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig - derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.
Szakemberek szerint a kiterjedt gleccserei révén a Hindukus-Himalája régió a Déli- és az Északi-sarkvidék után a bolygó "harmadik pólusa".
A katmandui Nemzetközi Hegyi Kutató- és Fejlesztőközpont (ICIMOD) munkatársa, Philippus Wester szerint azonban a globális felmelegedés átformálja a fagyos, gleccser borította hegycsúcsokat az Afganisztán, Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán területére kiterjedő régióban.
A jelentés szerint a régió jégborításának több mint egyharmada - 36 százalék - akkor is elolvad 2100-ig, ha a világ kormányai szigorú lépéseket tesznek a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglaltak betartása érdekében és 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest, ekkor ugyanis ezekben a hegyekben a globális felmelegedés 2,1 Celsius-fok lesz.
A szakemberek szerint
a jégborítás akár kétharmada is eltűnhet, amennyiben az évszázad folyamán a Föld felszínén 4-5 Celsius-fok, a hegységekben viszont 5-6 Celsius-fok lesz a felmelegedés,
és nem sikerül visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. "Számomra ez a legaggasztóbb dolog mindközül" - jegyezte meg Wester a tanulmány ismertetésekor.
Az ICIMOD munkatársa, Eklabya Sharma szerint a gleccserek vékonyodása és visszahúzódása már az 1970-es évek óta megfigyelhető a régió nagy részén. A Hindukus-Himalája régióban lévő jégmennyiség teljes elolvadása 1,5 méterrel növelné a globális tengerszintet.
A gleccserek kulcsfontosságú vízkészletet jelentenek a régió 250 millió lakosa számára, és
1,65 milliárd ember van kiszolgáltatva a hegységekből eredő nagy folyóknak.
Az olvadó gleccserek miatt 2050 és 2060 között nőni fog a folyók vízhozama, növelve a kockázatát annak, hogy a magasabban fekvő tavak kilépnek a medrükből és elárasztják a környező településeket, a 2060-as évektől kezdődően azonban a folyamat visszafordul. Wester szerint az Indusra és a közép-ázsiai folyókra lesz a legnagyobb hatással a gleccserek olvadása.
A jégolvadás a térség vízenergia-termelésére is hatással lesz, ám a legsúlyosabban a hegyek lábánál élő gazdálkodókat fogja érinteni a gleccserek olvadása, ők ugyanis az előre megjósolható vízellátására alapozzák a termelésüket.