A Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou (a képen) és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben.
Az indoklás szerint az idei kitüntetettek forradalmasították a lézerfizikát. Rendkívül kicsi precíz eszközök megalkotásával új kutatási területek nyíltak meg nemcsak az orvostudományban, hanem az iparban is.
„Egy olyan óra, amely ezt a lézer lehetőséget használja ki, és figyelembe veszi az Einstein-féle relativitáselméletből fakadó korrekciókat, olyan pontos, hogy egy másodpercnél kisebb hibát követ el a világegyetem teljes létezése, vagyis 13,7 milliárd év alatt” – mondta a felfedezések jelentőségéről Kroó Norbert fizikus.
Az MTA tagja kiemelte:
ez teszi lehetővé, hogy már akár centiméterre pontos GPS-eink legyenek.
A lézerfizikai kutatások másik irányáról is beszélt. Mint kifejtette: ha egyre rövidebb impulzust alkotunk, akkor egyre nagyobb csúcsintenzitást tudunk elérni, olyat, amivel bele lehet avatkozni az atomok viselkedésébe és az anyag tulajdonságaiba.
Mourou ezen kutatásának magyar kötődése is van. A francia tudóstól származik annak a lézercsaládnak az ötlete, aminek egyik eleme Szegeden, másik kettő Prágában és Bukarestben van.
Ezek a lézerek vadul bele tudnak avatkozni az anyag viselkedésébe,
és ennek sok gyakorlati alkalmazásuk is van – emelte ki az MTA tagja.
Az Arthur Ashkin által megalkotott optikai csipeszt is sok területen lehet használni. Több úton vezetik össze a fényt, és ahogy összefut, olyan hatása van, hogy részecskét megfog és ott tart – közölte Kroó Norbert, hozzátéve, ehhez nem kellenek olyan nagy lézerintenzitások, mint a másik esetben.