Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban. Megvizsgáltak további természeti folyamatokat, és drámai következtetésre jutottak.
Az "üvegház Föld" klíma hosszú távon rögzül,
globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban
- olvasható a tanulmányban. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy
jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé.
"Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását" - mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója.
"Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon" - hangsúlyozta.
Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként - emlékeztetett a Stockholmi Egyetem közleménye.
Tíz kiválasztott természeti folyamat hatásai
Az ausztrál, svéd, dán, belga, német, amerikai, brit és holland kutatók tíz természeti folyamat -
- az örökké fagyott talaj olvadása,
- az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése,
- a talaj szénelnyelő képességének csökkenése,
- az óceán szénelnyelő képességének csökkenése,
- az óceánokban a bakteriális légzés növekedése,
- az Amazonas esőerdőinek és
- az északi erdőknek a pusztulása,
- az északi félteke hótakarójának csökkenése,
- az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és
- az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése
- hatásait vizsgáltak.
"Aggodalomra ad okot, hogy ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit.
Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az 'üvegház Föld' valósággá válik"
- hangoztatta Johan Rockström svéd kutató.
"Bemutattuk, hogy az ipari kor üvegházhatású gázkibocsátása hogyan billenti ki egyensúlyából időjárásunkat és a Föld rendszereit. Konkrétan rámutattunk a Föld gépezetét felborító elemekre, amelyek ha meghaladnak egy bizonyos stressz-szintet, egyenként alapvetően, gyorsan és valószínűleg visszafordíthatatlanul megváltoznak. Az események ezen láncolata a Föld egész rendszerét egy új működési folyamatba taszítja" - figyelmeztetett Hans Joachim, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.
A tanulmány szerzői szerint ahhoz,
hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére.
Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolásukat.