A homok nagyon gyakori nyersanyagnak tűnik, amit az építőipar használ a legnagyobb mennyiségben, ugyanakkor a területi eloszlása a világban nagyon egyenlőtlen, olyan értelemben, hogy nem ott található a legnagyobb mennyiségben, ahol a felhasználásra igény van. További gondot jelent, hogy a homok alul van árazva - emelte ki Török Ákos.
Habár a világban valóban vannak területek, amelyek kiszáradnak és itt a felszínre bukkannak a talaj alatti homokos zónák, de hiába van több homok a felszínen, az építkezéseknél sokszor nem tudják használni.
A sivatagi homok ugyanis nemkívánatos szennyeződéseket tartalmazhat, amik ha a betonba bekeverednek, csökkentik a cementkötés erősségét.
Magyarország nagyon szerencsés olyan értelemben, hogy nagyjából 550-560 millió köbméternyi készletünk van. Ez éves kitermelésben 3,4-3,5 millió köbmétert jelent, vagyis ha ilyen ütemben termeljük ki a homokot, akkor 140-150 évig elegendő lehet.
A hatalmas homokigényre jó példa, hogy Indiában például már homokmaffiák működnek, amelyek a kedvező homokkitermelő helyeket birtokolják, és bandaháborúk indulhatnak meg a homokkitermelő helyekért - ilyen homokmaffia-háborúkban már százas nagyságrendben haltak meg emberek. Ez az új jelenség azokban a gyorsan fejlődő országokban alakulhat ki, ahol nagyon nagy az igény az építőanyagokra, és nem elég jó biztonsági viszonyokkal rendelkeznek - mondta Török Ákos geológus, környezetmérnök az InfoRádió Szigma - a holnap világa című műsorában.