A genetikailag módosított szervezetetekkel (GMO) szemben manapság jelentős az ellenérzés a közvéleményben – mondta az MTA doktora, hozzátéve, hogy az utóbbi években megjelent új módszer, a genomszerkesztés sok tekintetben megkerüli a génmódosítás okozta problémákat. Fehér Attila azt is hozzáfűzte, hogy a közvélemény hajlamos összemosni a két technológiát.
„A génszerkesztés is használható génmódosításra, azonban lehetőséget ad idegen DNS beépítése nélküli génszerkesztésre is. Ekkor a fogadó szervezet genomjának szerkezetét, szekvenciáját, egy fehérjével módosítjuk. Ennek köszönhetően egyrészt biztonságos az eljárás, mert nem kerül idegen gén a genomba, másrészt mivel irányítani lehet, hogy a fehérje hol változtasson a genomban, sokkal precízebb. Ezért is nevezik precíziós genommódosításnak.”
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint el kell ismerni ennek az eljárásnak az előnyeit, lehetőség szerint ki is kell azokat aknázni – mondta a Szegedi Egyetem növénybiológiai tanszékének vezetője, hozzátéve, hogy szükség van azonban további alapkutatásokra és az oktatásba való bevonásra is.
„Olyan technikai áttörést jelent, ami mellett nem szabad elmenni,
mindenképpen erősíteni kell a kutatásokat és lehetőséget kell biztosítani a gyakorlati alkalmazására.”
Magyarországon az Alaptörvény tiltja a GMO-k alkalmazását, azonban ezzel az eljárással nem jut idegen gén a fogadó szervezetbe – mondta az MTA doktora, hozzátéve, hogy a mutagenezist, azaz mutációt nem tiltja az alkotmány, ezzel az eljárással növényeket is termesztünk.
„Több mint 3200 elismert, mutagenezissel előállított növényfajt hoztak létre az elmúlt 70 évben. Magyarországon volt olyan év, amikor a búzatermés-területek 40 százalékát mutánsbúza borította. A mutáció az európai törvényben sem számít genetikai módosításnak.”
A mutációs genomszerkesztés, a precíziós mutagenezis az MTA és az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testületének állásfoglalása szerint nem tartozik a génmódosítási törvények hatálya alá - hangsúlyozta Fehér Attila.