Az utóbbi száz év tapasztalatai alapján a bolygó lassulásával együtt jár, hogy gyakoribbá válnak a földrengések – állítja egy múlt hónapban megjelent tanulmányra hivatkozva az amerikai tudományos lap.
A múlt században történt földrengések száma pontosan ismert, akárcsak a Föld forgásában bekövetkező változások – nyilatkozta a lapnak Roger Bilham, a Boulderi Colorado Egyetem geofizikusa. Mindössze annyit kellett tenniük, hogy összehasonlították a két – számokat tartalmazó – listát, és így feltárták a két jelenség közti érdekes és hasznos kapcsolatot – tette hozzá.
A forgás lassulásával csökken az Egyenlítő hossza, a tektonikus lemezek azonban nem tudják a változást ilyen könnyen lekövetni, így azok élei összeütközne. Bár a lemezeket érő nyomás nem túl nagy, az amúgy is feszültségben lévő határvonalakra még nagyobb erő nehezedik, így a jellemző helyeken még gyakoribbá válnak a földrengések.
Bilham és kollégája Rebecca Bendick szerint átlagosan évente 15 nagyobb földrengés éri a földet 1900 óta. Azonban meghatározott időszakonként évi 25-35 földmozgást mértek a Földön, amely meghaladta a Richter skála szerinti 7-es erősséget. A periódusokat jobban megvizsgálva a tudósok rájötte, hogy egybeesnek azokkal az időszakokkal, amikor a bolygó forgása lelassult.
A rotációs sebesség csökkenését olyan időjárási jelenségek okozzák, mint az ciklikusan jelentkező, a Csendes-óceán vízének áramlását okozó El Nino. Amikor a folyadékok mozgása felgyorsul, a szárazföldnek lassulnia kell – magyarázta a geofizikus. Ez a változás öt évvel előre megjósolható.
A kutatás alapján a tudósok úgy vélik, az elkövetkező négy évben átlagosan évi 20 nagy földrengésre lehet számítani. Pontos információ nincs arról, hogy hol fordulnak majd elő, csak annyit lehet tudni, hogy a tektonikus lemezek határain fekvő területek vannak veszélyben – hangsúlyozta Bilham.
Amod Nur, a Stanford Egyetem geofizikusa szerint – akit egyébként nem vontak be a kutatásba – bár a Föld forgásának sebessége nem csökken jelentősen, a bolygó tömegének és a tehetetlenségének nagysága miatt így is hatalmas nyomás nehezedhet a lemezek széleire.
A tudósok a mai napig nem tudják, mi okozza pontosan a földrengéseket, és nincs még módszer arra, hogy megjósolják mikor következnek be. Így nem lehet biztosra állítani, hogy a jelenségnek Föld forgásához van köze, mégis van lehetőség a kutatók alapfeltevésének igazolására – hangsúlyozta Nur. Szerinte a következő lépés, hogy megpróbálják modellezni, mi történik a Föld mélyén ható nyomással, amikor megváltozik a rotáció sebessége.