Kilencvenéves volt kedden az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete, a Balaton-tudósok napjainkban három fő problémára koncentrálnak – írja a Magyar Idők.
Az egyik a Balaton vízszintje, harmadik éve minél hosszabb ideig 120 centiméter magasságban igyekeznek tartani a korábbi 75-110 centiméteres üzemvízszint helyett. Az elmúlt évek elemzései azt mutatták, hogy a magasabb vízszint kedvező az ökoszisztémára, kivéve a féltve őrzött természetes nádasokat.
Figyelik az idegenhonos, azaz inváziós fajokat is. Az első az 1930-as évek elején megjelent és elszaporodott vándorkagyló volt, amely
egy, a Sió-csatornán felvontatott dunai uszály fenekére tapadva jutott a Balatonba.
(Ez az uszály egyébként két kisebb rákfajjal is beoltotta a Balatont.) A 2003-as nagy apadás után idegenhonos gerinctelen élőlények (kagylók) új inváziós hulláma jelentkezett a Balatonban. A kínai ehető kagylóról például nem tudni, hogyan került a tóba. Lehet, hogy egy kínai étteremből, de lehet, hogy egy halivadék-szállítmánnyal került egy tó környéki halastóba és onnan terjedt be a Balatonba.
G.-Tóth László, az intézet vezetője szerint arra is van példa, hogy egy újonnan megjelent agresszív inváziós faj sokkal könnyebben kiszorít egy szintén betelepült idegenhonost, mint egy őshonost.
A legújabb tennivaló a tóban található hormonok és gyógyszermaradványok kimutatása. A Balaton vízgyűjtőjén 53 mintavételi helyen gyűjtik a mintákat, monitorozzák előfordulását, és vizsgálják, hogy ezek a hatóanyag-maradványok milyen hatással lehetnek a tó élővilágára.