Az első, hímivarsejtek számára vonatkozó európai adatok 1930-ból származnak – emelte ki a Magyar Andrológiai Társaság elnöke. A Semmelweis Egyetem docense elmondta, akkoriban 130 millió volt az átlagos hímivarsejtszám egy milliliter ondóban, ez ma 40 millió környékén jár. Hosszútávon tehát egyértelmű a csökkenés, a mostani tanulmány pedig azt bizonyította, hogy rövidebb távot analizálva is jelentős a hímivarsejtek mennyiségének, illetve a nemzőképesség csökkenése – fűzte hozzá Kopa Zsolt.
„A nemzőképesség csökkenésének megállapításához tudni kellene azt is, hogy milyen a mozgásuk, azon belül a célirányos mozgásuk és az alaki felépítésük hogyan csökkent. Nehéz számszerűvé tenni a nemzőképességet. Oda jutottunk el, hogy 2010 óta nincs is már normál határértéke. Esélyekről tudunk csak beszélni.”
Olyan számok, referenciaértékek vannak, amelyek alatt kevés az esélye az egy éven belül történt spontán terhességnek – mondta Kopa Zsolt. A Magyar Andrológiai Társaság elnöke hozzátette, konkrét számokkal nyomon követni csak a meddő kapcsolatok arányát lehet.
„Jelenleg Nyugat-Európában ez 15 százalék, ami azt jelenti, hogy minden hatodik párkapcsolat meddő. Magyarországon kicsit magasabb ez az arány: 19 százalék, tehát körülbelül minden ötödik párkapcsolat meddő. Meddőségen azt értjük, ha egy éven belül nem jön össze spontán terhesség. Az biztos, hogy az adatok nemzőképesség-csökkenésre utalnak, de ennek százalékos értéke nem egyenlő a hímivarsejt mennyiségének százalékos csökkenésével.”
Annak okát, hogy miért csökken a férfiak spermaszáma, nem tudja senki pontosan – jelentette ki a Semmelweis Egyetem docense. Kopa Zsolt hozzátette, teóriák vannak, amelyek nagy része a környezeti ártalmakra, az életmódra vezetik vissza.
„Biztosnak látszik, hogy nagy szerepe van azoknak a tényezőknek, amelyek a férfiak hormonháztartását zavarhatják meg. Bizonyos helyeken ilyen az ivóvíz, de akár egyes csomagolóanyagok is.”