A déli félteke kontinensének jege, ami megközelíti a háromezer méteres magasságot, a műholdak megfigyelései szerint nagyon kicsit, évente millimétereket növekszik – mondta el az Esterházy Károly Egyetem tanára. Mika János hozzátette,
az Antarktisz körüli jég azonban gyorsabban reagál egy adott év történéseire.
Ez az elmúlt években növekedett, de most nyáron a legkisebb értéket vette fel.
„Nem tudjuk, hogy ez folytatódik vagy ez egyelőre megmagyarázhatatlan kiugrás.”
Az északi félteke jege, különösen nyáron, azaz szeptember 20-án, amikor a legkisebb a jég kiterjedése, egyértelmű, legalább 15 százalékos csökkenést mutat a 2000-es évek elejétől fogva – mondta az Esterházy Károly Egyetem tanára.
„Az előrejelzések szerint a századunk második felére
nyaranta akár el is fogyhat a jég
a globális felmelegedés hatására. Ez a Déli-sarkon nem következik be, hiszen az a hatalmas szárazföldi jégtömb kondícióban tartja a tengerit, az nem tud elolvadni addig, amíg a szárazföldi megvan.”
Mika János elmondta, a Déli-sarkvidék környéki jégnek egy olyan tömbje van, amely ugyan már a tengeri jégnek számít, de kontinentális talapzaton nyugszik, ami ha megolvadna, a feltételezések szerint ötméternyi tengerszint emelkedést okozna.
„Ehhez kell pár száz év. Azt ma nem tudjuk elképzelni,
ha egyszer az olvadás és a besodródás elindul, hogyan lehetne megállítani.”
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!